1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)
I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 8. Az 1970. évi népszámlálás gépi feldolgozása
h/ AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI ÉS Á FELTÁRT HIBÁK ELŐFORDULÁSAI Kódolás• kódrevezió Mint jeleztük, az alap- (75 %-os) kérdőiveken a számlálóbiztos kódolási munkát is végzett. A számlálóbiztosok az egyszerű fogalmak kódolását megbizhatóan végezték el, a hibás esetek aránya olyan kismértékű volt, hogy nem volt érdemes foglalkozni azokkal. A számlálóbiztosoknak minősiteni kellett az egyes személyek háztartási állását is a háztartásfőhöz viszonyitva és itt már elég nagy számban fordult elő,hogy nem az utasitásban részletezett és oktatott szempontok alapján minősitett, hanem a helyi szokások befolyásolták döntésének meghozatalában. Mindezeket a hibajavítás programjában is figyelembe kellett venni, ezért külön gondot fordítottak a háztartásfő kijelölésének az elfogadására, mivel ezt a fogalmat bázisismérvként kezeltük. Ennek a fogalomnak a tárgyalására a bázisismérvek ellenőrzésénél ismét visszatérünk. A központilag végzett kódolás a már ismertetett módon felülvizsgálatra került. A hagyományos eljárástól eltérőleg a revizió képviseleti eljárással folyt és a kódolt anyag 30, 20, 15 %-ára terjedt ki. A szuperrevizor által megállapított hiba-százalék döntötte el a további müveleteket; ujrakódolást (4 % hibahatárnál vagy felette), a sorozathibák javitását (1-3 % között), vagy további javitás mellőzését (1 % alatt). A fenti kategóriákat számlálókörzetenként kisérték figyelemmel és tartották nyilván. A 41 ezer számlálókörzetnek 2 %-a több mint 4 % hibával, 28 %-a 1-4 % közötti hibával, 70 %-a átlagban 0, 7 % hibával minősült. Lyukasztás, lyukasztásellenőrzés, teljességvizsgálat Az elsődleges adathordozóra rögzités is centralizáltan - egy helyen - történt. A népszámlálás részéről 4-4 fő két műszakban volt delegálva a lyukasztás közben felmerült hiányosságok korrigálására. Általában 1 fő a kérdéses, illetve olvashatatlan kódszámok javitását látta el. A többieknek más ellenőrzési feladatuk volt. Számlálóval felszerelt szortereken teljességellenőrzést végeztek, azaz ellenőrizték, hogy ugyanannyi lyukkártyával rendelkezik a számlálókörzet, mint ahány személy vagy lakás tartozik hozzá. Néhány fontosabb ismérv, a bázisként szolgáló ismérvek lehetetlen kódszámainak ellenőrzését is itt végezték. Ezek az ismérvek az automatikus hibajavítás kiindulási alapját képezték és ennek megbízhatóbb javítására itt volt az utolsó lehetőség, hogy a bevallást rögzítő kérdőívről lehessen megállapítani a helyes kódszámhoz szükséges információt. Az itt végzett ellenőrzések nagyságrendjét nem tartották érdemesnek nyilvántartani, az előfordulások kis száma miatt, hanem csak reprezentatív méréseket tartottak. Ennek eredménye, hogy a naponta átlag 40 ezer lyukkártya készítésénél 120-150 esetben jeleztek kérdéses vagy olvashatatlan kódszámjavitást. A teljességellenőrzés és a bázisismérvek lehetetlen kódszámainak javítási nagyságrendje is a napi 100-120 tétel között maradt. » 80