1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 6. Mintavételi eljárások a népszámlálási műveleteknél

Második lépésben azután ezeknek a kiválasztott, 1 %-nyi számlálókörzeteknek területi negyedelésével alakitották ki a 0,25 %-os mintát. A negyedrészre osztás térkép és cimjegyzék segítségével történt és e térképek egyben az ellenőrző számlálóbiztosnak is segitséget nyújtottak a helyszini felkereséshez. Az ellenőrző összeirás közvetlenül a népszámlálás után, 1970. január 20-i időponttal indult; a jelenlét és távollét tekintetében a népszámlálás eszmei időpontjára, 1970. január 1-ére vonatkozó állapotot kellett rekonstruálni. A müvelet 7 900 lakásra és 27 000 személyre terjedt ki. Az összeirás céljára lakásiv és személyi lap szolgált. Az ellenőrzött kérdéscsoportok a következők voltak: Személyi adatok tekintetében: Életkor, Születési hely (anya születéskori lakóhelye), Jelenlét vagy távollét; állandó, ill. ideiglenes lakás az eszmei időpontban. Középfokú és felsőfokú iskolai végzettség, Gazdasági aktivitás, Alkalmazásban állóknál és termelőszövetkezeti tagoknál a munkáltató megnevezése. Mezőgazdasági munka. A foglalkozási adatokat a személyi lap részletesen nem kérdezte, csak az aktivitás kérdésére, valamint alkalmazásban állóknál és termelőszövetkezeti tagoknál a munkáltató megnevezésére kivánt választ kapni. Ezeknél a kategóriáknál a foglalkozási és munkaköri részletes adatokat postai kiküldés utján a munkáltatótól gyűjtötték össze. Részletesebb kérdések voltak azonban az utóellenőrzés személyi lapján a mezőgazdasági munkáról. Ennek a népszámlálást bizonyos szempontból kiegészítő kérdésnek a feltevését az indokolta, hogy a mezőgazdasági müvelésben nemcsak mezőgazdasági főfoglalkozásúak vesznek részt, hanem - időszaki munkaként - más foglalkozási ágakba tartozók és inaktivak is. A lakásadatok közül leginkább ellenőrzésre szoruló részlet a szobák és helyiségek alapterülete volt, ami egyébként a népszámlálási összeirásnak csak a reprezentatív 25 %-ában szerepelt. A lakásiv tartalmazta ezenkivül az épitési évre, az átalakításokra és bővítésekre vonatkozó kérdéseket, továbbá az ott lakó személyek felsorolását háztartásonként, ezen belül családonként csoportosítva. Az ellenőrző összeirás előtt minden érintett lakásba tájékoztató és közreműködést kérő levelet küldtek ki, hogy ezzel az esetleges bizalmatlanságnak elejét vegyék. Ugyancsak levélben tájékoztatták a munkáltatókat is a foglalkozási kérdések miatt kiküldött kérdőivekről. Az ellenőrző felvétel lebonyolítására a megyei és járási statisztikai szervek dolgozóit vették igénybe, akiknek szakismerete biztosítékot nyújtott az ujraösszeirási müvelet megfelelő elvégzésére. Az ellenőrző biztosok megfelelő kiképzésben részesültek. A népszámlálás eredeti összeirási anyagát nem kapták kézhez. Mig a népszámlálási összeirás kizárólag bevalláson alapult, addig az ellenőrző felvételnél lehetőleg okmányok (főként személyi igazolvány) bemutatását kellett kérni. Az űrlapokon fel kellett tüntetni, hogy az adatokat okmányok alapján, vagy kinek a bemondása alapján irták össze. A lakások alapterületét, ha műszaki dokumentáció nem állt rendelkezésre, a lakás bejárásával (lelépés, becslés, esetleges mérés utján) kellett az ellenőrzőbiztosnak megállapítania. Időközben a megyei területi statisztikai szerveknél lemásolták a népszámlálás eredeti anyagából a kijelölt számlálókörzetekben az érintett adatokat. A begyűjtött ellenőrzési összeirási anyag 55