1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 6. Mintavételi eljárások a népszámlálási műveleteknél

A mintavétel módszere A kiválasztás alapját a népszámlálás céljaira összeállított "Előzetes községi, városi összesitőjegyzék" alkotta. Minden községről külön összesitőjegyzék készült, községeken belül számlálókörzeti bontásban. Ezeket megyénként, megyéken belül járásonként, azokon belül községenként betűrendbe rendezték. A megyékbe tartozó járási jogú városok a megye anyagának végén foglaltak helyet. A kiválasztás szempontjából a községek két csoportot (réteget) képeztek: I. 2 000 lakosnál kisebb községek II. 2 000 lakosú és annál népesebb községek, valamint városok. E két csoportba tartozó községek kiválasztási művelete külön-külön segédtáblán történt. A kiválasztás során a számlálókörzeteket tovább rétegezték belterületi ill.külterületi számlálókörzetekre, majd a külterületi számlálókörzeteket még 6 csoportra bontották lakosszámuk szerint. Külön-külön számlálókörzeteket képeztek a 100 főnél - illetve 100 férőhelynél - nagyobb intézeti háztartások (csecsemő- és gyermekotthonok, diákotthonok, munkásszállások, kórházak, szállodák, üdülők stb. ). Olyan intézeti háztartások, amelyek férőhelye 100-nál kevesebb, általában nem képeztek intézeti számlálókörzetet, hanem ezek a magánlakásokkal vegyesen kerültek összeirásra. Az ilyen számlálókörzeteket az általános szabály szerint kezelték, besorolva a megfelelő belterületi vagy külterületi rétegbe. A 100 férőhelynél nagyobb intézeti háztartások lakóiról az intézet vezetősége (gondnoka) névjegyzéket készitett. Itt a kiválasztást a számlálóbiztos végezte, mégpedig az ellenőrzött és sorszámozott névjegyzéken minden negyedik személy kijelölésével. A kiválasztás kezdőszáma 2 vagy 3 volt, aszerint, hogy a számlálókörzet száma páros vagy páratlan. A 25 %-os számlálókörzeti kiválasztás megyénként, megyei jogú városonként, Budapesten kerületenként történt, mégpedig a megyén végighaladva, az összes járásokon és községeken át (először a belterületi, majd a külterületi számlálókörzeteken) megszakitás nélkül; minden negyedik számlálókörzetet kijelölve. A kezdőszám megyénként véletlenszerűen, 1, 2, 3, ill. 4 volt. A számlálókörzetek lakosszámának szórása miatt a lakosok számának nem pontosan 2 5 %-a került a mintába. Megyei és megyei jogú városi szinten 0, 05, járási jogú városokban és budapesti kerületekben 0, 10, járási szinten 0,15 eltérést engedtek meg az előirányzott 4. 00 szorzószámtól. Ha az eltérés ennél nagyobb volt, megfelelő számlálókörzetek cseréjével korrigálták a kiválasztást. A minta főbb adatait a teljeskörü adatok segítségével "teljeskörüsitik", ami azt jelenti, hogy a főbb ismérvek kombinációit rétegzési ismérvnek tekintve, szorzószámokat állapítanak meg az adatok kivetítéséhez. b/ ELŐZETES EREDMÉNYEK FELDOLGOZÁSA 1 %-OS REPREZENTATÍV MINTÁVAL Az 1970. évi magyar népszámlálás anyagából előzetes feldolgozás céljára képviseleti mintát készítettek. A minta célja, hogy a demográfiai, család-, háztartási és lakásismérvek Szélesebb körére kiterjedő becslési eredmények viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre álljanak. 47