1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

II. MELLÉKLETEK A népszámlálás dokumentációs anyaga - 5. AZ ISKOLAI OKTATÁS RENDSZERE A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA SZEMPONTJÁBÓL

Ide számítottuk az 1949 óta fennálló nemzetiségi, továbbá valamennyi felekezeti gimnáziumot, valamint az 1954-1958 között átmenetileg létesitett katonai középiskolát is.Nem itt vettük számba az ipari, közgazdasági, mezőgazdasági, pedagógiai és sportgimnáziumot, amelyek csupán átmenetet jelentettek a szakositott érettségi bizonyítványok kronológiai sorrendjében. A középiskolának tekinthető intézmények másik nagy csoportjában az általános jellegű érettségivel egyenértékű végzettségen túlmenően még valamilyen szakmai képesitést is lehetett szerezni. Ilyen tipusuak voltak a felsőipariskolák, felsőkereskedelmi iskolák, felsőmezőgazdasági iskolák, amelyek 1938-ban középiskolákká, illetve gimnáziumokká szerveződtek át. Szerepüket 1950 után a technikumok vették át, amelyek érettségivel egyenértékű technikusi oklevelet adtak az elvégzőknek. A technikumok mellett 1959-ben létrejöttek a szakközépiskolák, amelyek érettségit és egy szakmában szakmunkásvégzettséget nyújtottak. A középfokú oktatási intézményekről szóló 1965. évi rendelet alapján fokozatosan elkezdődött a már működő régi tipusu szakközépiskolák és a középfokú technikumok egységes ujtipusu szakközépiskolákká való átszervezése. E szakközépiskolák elvégzői korszerű általános műveltséget szerezhetnek, középfokú szakmai képzésben részesülnek és a képzés irányának megfelelő szakterületen szakmunkásként is elhelyezkedhetnek, továbbá megfelelő üzemi gyakorlat után technikusi minősítést is nyerhetnek. Az ilyen tipusu középiskolák általában mindenkor négy évfolyamosak voltak és a beiratkozásnak előfeltétele a mai nyolc osztályos általánosnak megfelelő végzettség volt. A középfokú ipari (műszaki) oktatás Magyarországon 1872-ben kezdődött a négyévfolyamos felsőipariskolákban, majd ezek megszűnése után, 1938-ban a szerepkört az ipari középiskolák vették át egészen 1947-ig. Ezután rövid időre a műszaki középiskola és az ipari gimnázium nyújtott lehetőséget az ilyen jellegű érettségi megszerzésére. Az 1950/51. tanévtől a különféle technikumok és 1959/60.tanévtől pedig a szakközépiskolák voltak hivatva a feladatkör betöltésére. Középfokú mezőgazdasági jellegű végzettség megszerzésének lehetősége a kertészeknél 1894-ig, az általános mezőgazdászoknál pedig 1923-ig nyúlik vissza. Az előbbiek 1932-ig a Kertészeti Tanintézetben, az utóbbiak ugyaneddig az időpontig pedig a felső mezőgazdasági iskolákban tanultak. Ezeket az intézményeket a kertészeti, valamint a mezőgazdasági középiskola, illetve gimnázium váltotta fel a technikumok, majd továbbiakban a szakközépiskolák létrehozásáig. A középfokú erdészképzést 1920-tól az erdészeti szakiskola, a felszabadulás után pedig a technikum biztositotta. A kereskedelmi, közgazdasági végzettség megszerzési lehetősége egyidős az ipari jellegű tanulmányok elsajátításának lehetőségével. A századforduló táján a középkereskedelmi iskolák megszűntek és helyükbe a felsőkereskedelmik léptek 1938-ig. Ez idő után a közgazdasági gimnáziumban, középiskolában, kereskedelmi középiskolában lehetett ilyen érettségit szerezni. Ezeket az iskolákat a technikumok, majd a szakközépiskolák váltották fel. A vendéglátóipari középfokú szakemberek képzése 1950-ben a technikumban, a postaforgalmiaké pedig 1960-ban a szakközépiskolában indult meg. A pedagógiai középiskolák közül legrégebbi a tanitó-, illetve tanitónő-, valamint a kisdedóvónőképző, kezdetben két-, majd fokozatosan három-, négy-,valamint ötévfolyamos képzési idővel. Mindkét iskolatípus 1870-től 1958-ig állt fenn, igy ilyen végzettséget 1962-ig lehetett szerezni középfokon. A negyvenes évek elején átmenetileg liceumokban, majd, 1 950 után a pedagógiai, valamint a sportgimnáziumban is volt ilyen jellegű képzés. A gyermekfelügyelői szakközépiskola 1960-ban, az óvónőképző pedig csak a népszámlálás eszmei időpontja után létesült. A tanitó-és óvónőképző megszűnése után a felsőfokú végzettségek szintjére tevődött át e pedagógiai pályákra igyekvők képzése. 195