1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 1. A népszámlálás előkészítése

c/ ÖSSZEÍRÁS ELŐTTI NÉPSZÁMLÁLÁSI PRÓBÁK 1968. évi mikrocenzus és próbaszámlálás A próbaszámlálás célját is szolgáló mikrocenzus eszmei időpontja 1968. január 1. volt. Feladata a népszámlálás tematikájának, kérdőiveinek, adatgyűjtési módszerének és nem utolsó sorban az elektronikus gépi feldolgozásnak a kipróbálása, végleges kialakitása volt. Minthogy a mikrocenzus - az alább vázlatosan ismertetett mintavételi eljárásnak megfelelően - nem teljes számlálókörzetek, hanem ezekből kiválasztott lakások összeírásán alapult,ezért a népszámlálás területi szervezésének, számlálókörzeti kialakításának és összeirási technikájának kipróbálására nem volt alkalmas. Erre a célra külön kisebb terjedelmű próbaösszeirások váltak szükségessé. A mikrocenzus módszertanának teljesebb ismertetése tekintetében az eredményeket közzéa/ tevő kiadványra kell utalnunk. ' Az 1968. január 1-i, próbaszámlálással egybekötött mikrocenzus mintavételének módja lényegileg azonos volt az 1963. évi mikrocenzusnál alkalmazott eljárással. A kiválasztás aránya most is ugyanugy 2 %-os volt. Felépitése két lépcsős rétegzett minta: az első lépcsőben községek, a másodikban lakások kerültek kiválasztásra. A minta felépítésénél községek kiválasztását az összeírásnak kevesebb helyre való tömörítése, s ezzel a helyszíni szervezés és lebonyolítás egyszerűsítése indokolta. A második lépcsőben lakások alapulvételét a lakás állandó, épített jellege tette célszerűvé, míg a háztartások és lakók a költözések révén változnak. A községek mintábakerülési valószínűsége - az 1963. évihez hasonló eljárás mellett - nagyságukkal arányos volt, ezért a második lépcsőben lehetséges volt egy-egy községben egyforma számú lakást kiválasztani, ami a számlálóbiztosok lehető egyforma terhelését biztosította. Az ezer lakoson aluli községekben 18-18, ezer lakoson felül 36-36 lakást (1963-ban 15, ill. 30 lakást) vettek a mintába. Az 5 000 lakosnál népesebb községek - és a városok - mind mintába kerültek, itt az összeírás mechanikus kiválasztással minden 50. lakásra terjedt ki. A községek rétegzése lakosszámuk nagyságrendje szerint, ezen belül - ezer lakoson felül népességük foglalkozási jellege szerint történt. A második lépcsőben lakások kiválasztására került sor, mégpedig szisztematikus eljárással, számitógép utján. A lakások mintavételének alapjául szolgáló címjegyzékek két forrásból valók: az 1960 előtt épült lakásokra az 1960. évi népszámlálás címjegyzéke, az 1960 óta épültekre a folyamatos lakóház- és lakásépítési statisztika címanyaga szolgált alapul. Külön eljárás volt szükséges az intézeti háztartások (csecsemő- és gyermekotthonok, diákotthonok, szociális otthonok, kórházak, munkásszállások, szállodák, üdülők) lakóinak felvételére. A legnagyobb intézetek mind a mintába kerültek, itt a számlálóbiztos minden 50. személyt irta öszsze, a kisebbeknél az intézetekből is kiválasztás történt, 10-50 %-os arányban, ennek megfelelően - a végső 2 %-os arány biztosítására - az intézeti lakók 20-40 %-át kellett összeírni. a/ Az 1968. évi próbaszámlálás (mikrocenzus) személyi, családi és lakás adatai. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1969. 66-78. oldal. 16