1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

II. MELLÉKLETEK A népszámlálás dokumentációs anyaga - 2. FELVÉTELI NYOMTATVÁNYOK ÉS UTASÍTÁSOK

III. rész A 16. és 19. kérdést minden 14 éves és idősebb személyről a 17. és 18. kérdést a nem dolgozókról, a 20-22. kérdéseket pedig a kereső tevékenységet folytatókról kell kitölteni. 16. kérdés: A kérdést az 1969. év utolsó hetében folytatott tevékenység alapján kell megválaszolni. "Igen" választ kell aláhúzni a vállalatok, intézmények, hivatalok, termelőszövetkezetek, magánosok alkalmazottainak, tagjainak, a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági önállóknak és a nem mezőgazdasági önállók segitő családtagjainak, továbbá a korábbi nyugdijukat szüneteltetőknek is, ha 1969. december utolsó hetében munkaviszonyban álltak. A "nem" választ kell aláhúzni az eltartott háztartásbelieknél, a nyugdijasoknál és járadékosoknál, a mezőgazdasági segitő családtagoknál, az év utolsó hetében nem dolgozott időszakosan foglalkoztatottaknál (alkalmi munkások, napszámosok), a gyermekgondozási szabadságon levőknél és tanulóknál. A szülési szabadság nem tekinthető gyermekgondozási szabadságnak, tehát a szülési szabadságon levő személy dolgozónak minősül. 17. b) kérdés: Gyermekgondozási szabadságon levőknél a gyermekgondozási szabadság kezdetét, nyugdijasoknál a nyugdíjazás időpontját kell bejegyezni még akkor is, ha azóta az engedélyezett keretek között részidős foglalkozást vállaltak. Az iskolai tanulók szünidőben végzett munkája nem jegyezhető be ehhez a kérdéshez. 17. c) kérdés: Az esetleg többféle munkahelyen ledolgozott napokat összesítve kell beírni. Az ötnapos munkahétben dolgozóknál hatnapos munkahéttel kell számolni. 18. kérdés: Az 1969. év folyamán különféle helyeken dolgozott személyeknél nem az utolsó, hanem az évközben legtovább folytatott foglalkozás adatait kell bejegyezni. Az egyes alkérdéseket a 20., 21. a) és b), valamint a 22. a) és b) kérdőpontokkal kapcsolatban elmondottak szerint kell bejegyezni. A 18. a) alkérdésnél a foglalkozás bejegyzése után ugyanabba a sorba kell beírni azt is, hogy szakmunkás, betanított munkás, bedolgozó, stb. 19. kérdés: Mezőgazdasági munkának kell tekinteni a növénytermelés, állattenyésztés, halászat, erdőgazdaság területén végzett munkát, még akkor is, ha csak néhány napig tartott és akkor is, ha az illető személy azt más tevékenysége mellett végezte. Nem minősül mezőgazdasági munkának a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemágaiban végzett nem mezőgazdasági munka, valamint a nem mezőgazdasági vállalatok, intézmények részére végzett mezőgazdasági munka sem. 20. kérdés: A foglalkozást pontosan, részletesen kell beirni, hogy jellemzően világitsa meg a kereső tevékenység, betöltött munkakör jellegét. Nem szabad általános megjelölést használni mint pl. munkás, betanitott munkás, tisztviselő stb. , vagy a közlekedési alkalmazottaknál a rangot (tiszt, tanácsos, főintéző stb. ) bejegyezni. Segitő családtagok a háztartás valamelyik tagjának földjén, műhelyében, üzletében általában fizetés nélkül, rendszeresen dolgozó személyek. 22. a) kérdés: A munkáltatót teljes, cégszerű nevén, rövidítés nélkül kell bejegyezni. 22. b) kérdés: Munkahely a munkáltatónak az az üzlete, részlege, intézménye stb. , ahol az összeirt személy naponta rendszeresen dolgozik. A munkáltató és a munkahely egyezősége esetén a 22. b) alkérdést elegendő "u,a. " jelöléssel megválaszolni. 152