1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1977)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 11. A népszámlálási összeirás megbizhatóságának ellenőrzése

Ha azonban két, egymást alig egy hónapi időközzel követő adatfelvételnél a nyert válaszok ilyen mértékben eltérőek, akkor ez megfontolásra "késztet a népszámlálási módszer tekintetében. Az építés időpontja esetében a való helyzet összetettebb, semmint azt egy puszta évszám teljes értékűen kifejezhetné. A háború által kárositott és nagyobb vagy kisebb részben, esetleg teljesen ujjáépitett épületeknél bizonytalanságot okozhat az eredeti vagy az ujjáépitési időpont bejegyzése. Ugyanez áll toldások, bővitések, gyökeresebb renoválások esetében is. Az 1970. évi népszámlálási utasitás szerint az ujjáépités vagy megosztás évét kell bejegyezni. Ezzel azonban nem volt előirva, hogy hol van a határ? Kisebb átalakítások nyilván nem tekinthetők újjáépítésnek. Szóba jöhetne gyökeresebb megoldás is, mely a kérdőpontot kibővitené olyan alkérdésekkel, amelyekből az eredeti épitési időpont, továbbá az átalakitások, lakásbővítések mérve és időpontja kitűnik. Ez a központi kódolás elbírálását könnyítené meg és további, érdemi tanulságot nyújtó adatokat is biztositana. v Kétségtelen az is, hogy a népszámlálással szemben olyan igény lép fel, hogy a lakóépületek és lakások állományának korát oly tagolásban mutassa be, amely épületenként, ill. lakásonként egy évszámmal jellemezhető. A probléma megoldásánál ez a követelmény is szem előtt tartandó. A lakás- és épületadatok népszámlálási felvétele, valamint a két népszámlálás között az adatok megfelelő regisztrálása és továbbvezetése területén még sok módszertani probléma vár megoldásra. A fogalmak egységesítése, a számbavétel teljessége vonatkozásában jelentős fejlesztés szükséges, hogy az adatok megbízhatósági szintje kellőképpen javuljon. A népszámlálási adatok megbízhatósági fokának területi alakulása A közlés terjedelmére való tekintettel területi bontásban nem lehetett az, egyes ismérveket tételes részletezéssel bemutatni, hanem terület szerint a mutatószámok csak az ismérvek főösszegére, illetve átlagára közölhetők. (14. sz. tábla. ) Budapest, a városok és községek tekintetében nagyjában hasonló szinten mozognak a megbízhatósági mutatószámok, de azért jellemző ingadozásokat is mutatnak. A korcsoportok adatai meglehetősen egységes módon, nagyfokú pontosságra utalnak. Az aktivitás tekintetében már nagyobb eltérés jelentkezik a községek rovására, feltehetőleg a mezőgazdasági népesség egy részének aktívként (segítő családtag) vagy eltartottként való minősítésének problémái miatt. A népgazdasági ág és az egyéni foglalkozás esetében viszont Budapest és a megyei városok hiba-százalékai nagyobbak, ami a városi népesség sokrétűbb foglalkozási összetételével függ össze. A lakás-adatoknál főként az épitési év felvételének pontossága nem egységes. Vidéken általában pontosabbak az adatok, mint az uj építkezésekkel erősen érintett fővárosban és a megyei városokban; a bérlakásban lakó városi ember valószínűleg kevésbé tájékozott is e tekintetben. 118