1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 30. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A napi ingázók adatai (1977)

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS 1970-ben az ország minden ötödik aktiv keresője, közel egymillió dolgozó minden munkanapon lakó­helyéről más településen levő munkahelyére utazott és munkája végeztével visszatért lakóhelyére. 1960-ban minden nyolcadik aktiv kereső (636 ezer fő) ingázó volt. Az ingázók 1970. évi számának és arányának nagy emelkedésében sokkal jelentősebb szerepe volt az 1960 utáni társadalmi átalakulásnak, mint a gazdasági fej­lődéssel részben együttjáró, szükségszerű ingázás gyakoribbá válásának. ^ Az ingázók nagy többsége férfiakból állt, akik közül 1970-ben minden negyedik, a nők közül minden nyolcadik aktiv kereső volt napi ingázó. 1960-ban minden hatodik aktiv kereső férfi és minden tizenötödik nő dolgozott lakóhelyén kivül. Mindkét időpontban főképpen a 14-29 éves fiatalok jártak el más településre dolgozni, ezért az ösz­szes aktiv keresők egyharmadát képezó fiatal korosztály az ingázó aktiv keresők között közel felére emel­kedett. 1970-ben és tiz évvel korábban is az ingázók legnagyobb része, - közel fele - ipari dolgozó, ezt kö­vetően legmagasabb arányú a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké volt (14 %). Az ingázók fizikai-szellemi dolgozó megoszlása nem-változott az elmúlt tiz év folyamán. Országos szinten az ingázók 1970. és 1960. évi számának mérlegelt és indokolt változásán, szükség­szerű növekedésén kivül,az ingázók belső - nem, kor, népgazdasági ág, foglalkozási minőség szerinti-ösz­szetételében jelentős eltérés nem volt. Az ingázás átfogó és kisebb (megyei, városi, községi) részletezésű alábbi adatai az 1970. évre vo­natkoznak. - A lakóhelyük felől vizsgált ingázók, vagyis az eljárók 89 %-a a 3 135 községből járt el dolgozni - ami az összes ott lakó aktiv keresőknek több mint egyharmadát jelenti - s csak II %-a a 76 vá­rosból. - A városi települések kisszámú eljáróinak 40 %-a, a községek nagytömegű eljáróinak 45 %-a volt 14-29 éves fiatal. - A községekben lakó ipari és építőipari dolgozóknak egyaránt 62 %-a más település munkahelyére járt el dolgozni. 1/ Az ingázás országos adatainak visszatekintő értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az ingázók aránya az összes aktiv keresők számához történő viszonyításból származik. Tekintettel arra, hogy az aktiv keresők közül az önállók és a segítő családtagok nem minősülhetnek ingázónak, ezek számának két népszám­lálás közötti nagymérvű változása - az ingázók számától függetlenül is - az ingázók arányát is lényegesen megváltoztatja. Az önállók és a segítő családtagok 1960-ban még 1 millió 62 ezres száma 1970-ben már csak 164 ezer volt. A 900 ezer főnyi különbözet a mezőgazdaság átszervezése utáni társadalmi átalakulás, az or­szág gazdasági fejlődése, a vidék iparosodása folytán 1970-ben már mint szövetkezeti tag, vagy mint alkal­mazásban álló szerepelt az összes aktív kereső között. A mezőgazdasági önállók és segitő családtagok általá­ban nem ingáztak, mivel a gazdaságuk elhelyezkedése közigazgatásilag megegyezett lakóhelyükkel, a nép­gazdaság más ágazatába átáramlók egy része viszont olyan munkahelyet választott, mely már közigazgatási­lag nem egyezett meg korábbi lakóhelyével. így az ingázók számának tiz év alatti közel 360 ezernyi, több mint 50 %-os növekedését elsősorban nem az azonos összetételű aktiv keresők ennyire nagyobb mérvű ingázása eredményezte, hanem a többlet tekintélyesebb része az önállók és a segitő családtagok számának nagy csök­kenéséből, illetve más népgazdasági ágazatba történő áramlásából adódott. 3

Next

/
Thumbnails
Contents