1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 30. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A napi ingázók adatai (1977)

II. TERÜLETI ADATOK 1970 - INGÁZÁSI KÜLÖNBÖZET

Bár Budapesten legnagyobb a helyben lakó aktiv keresőkkel be nem tölthető munkahelyek száma (184 ezer, az ingaforgalmon tuli tiszta bejárási többlet), az arányok tanúsága szerint nem olyan mértékű, mint - Pécs kivételével - a megyei városokban. A fővárosban 14 %-kal több a munkahely, mint a helyben lakó aktiv kereső, Győrött azonban 32 %-kal, Miskolcon 24 %-kal, Szegeden 20 %-kal, Debrecenben 15 %-kal, Pécsett pedig csak 5 %-kal több a munkahely. Bejárási többlet megyei városonként Bejárási többlet Megyei város összesen (1 000 fő) a helyben dolgozó aktiv kereső százalékában Debrecen 13,2 14,7 Győr 24, 9 32,1 Miskolc 28,2 23,8 Pécs 3,8 4,9 Szeged 15,3 19,9 Bár az eljárók és a bejárók taglalásakor egyes feltűnőbb arányú városokról már szó volt, e kettőnek és az ebből származó különbözetnek összevetése, vagyis az ingázási forgalom vizsgálata sem érdektelen. E tekintetben a városokat különböző csoportokba lehet sorolni. Ilyenek: Nagy bejárási többletü - de kis eljáró számú (1 000 alatti) városok, pl. Ajka, Baja, Békéscsaba, Dunaujváros, Eger, Kaposvár, Mátészalka, Mosonmagyaróvár, Ozd, Pápa, Salgótarján, Szekszárd, Szombathely, Tiszaszederkény, Zalaegerszeg, - és nagy eljáró számú (1 000 feletti) városok, pl. Gödöllő, Gyöngjös, Kazincbarcika, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Vác, Várpalota, Veszprém. Kis bejárási többletü - de nagy eljáró számú városok, pl. Cegléd, Esztergom, Szentendre, Tapolca, - és kis eljáró számú városok, pl. Hajdúszoboszló, Kapuvár, Karcag, Makó, Nagykőrös, Sárospatak, Szarvas. Eljárási többletü (munkaerőfeleslegü, más szemszögből munkahelyhiányu) - de nagy eljárási és bejárási forgalmú városok Hajdúböszörmény, Kiskunfélegyháza és Törökszentmiklós, - és kis eljáró és igy még kisebb bejáró számú, tehát mindkét oldalról a legkisebb, de veszteséges forgalmú városok Csongrád, Hajdúnánás, Mezőtúr és Turkeve. Az emiitett, általánosan jellemző csoportosítások inkább magának az ingaforgalomnak eltérő jelenségeire utalnak. Az ingázási különbözet valós értékét, jelentőségét az a mutatószám adja meg, amely azt fejezi ki, hogy egy-egy város összes helyben dolgozóinak mekkora része áll az ingaforgalomból származó, számszerint is feltüntetett munkaerőnyereségből. A 15 ezernél több helyben lakó aktiv keresőjü 31 városunk 27