1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 30. Az aktív keresők munkahelye és lakóhelye. A napi ingázók adatai (1977)

II. TERÜLETI ADATOK 1970 - INGÁZÁSI KÜLÖNBÖZET

Népgazdasági ág szerinti összetételben a községek főképpen ipari (283 ezer), valamint épitőipari és szállitási dolgozóiból növekedett a városi települések azonos népgazdasági ágban dolgozóinak száma és aránya. Budapesten az iparban dolgozókból 110 ezer, a 70 városban 132 ezer a bejárási többletből származott. Az ingázási különbözet terület és népgazdasági ág szerint Terület Ingázási különbözet Terület összesen ipar épitőipar mezőgazdaság szállitás kereskedelem egyéb Szám (1 000 fő) Budapest 183, 5 109,6 19, 5 1.1 28, 0 14, 1 11,2 Megyei városok 85,2 41,0 15, 0 3, 2 16, 5 5, 2 4,3 Városok 247,4 131,9 39, 7 14, 8 33, 3 12, 6 15,1 Községek -516,1 -282, 6 -74, 2 -19,1 -77, 7 -31,8 30, 7 A megfelelő népgazdasági ág helyben dolgozó százalékában aktiv keresőinek Budapest 14,2 17,7 15, 9 3,4 23, 3 9, 5 4,4 Megyei városok 19,4 20, 3 32, 9 12, 5 36, 3 12,8 5,4 Városok 19,7 22,7 34, 5 9, 3 33, 3 12, 7 7,4 Községek - 26,0 - 65,6 -83, 8 - 1.8 -98,2 -29,8 •14, 5 Megyei szinten - beleértve a megye területén levő összes települést - csak a megyén kívüli ingázási forgalomból származó különbözetet tekintve, az ország 19 megyéjéből 6-ban volt bejárási többlet, a többi megyében az alábbi adatok szerint kisebb-nagyobb mértékben munkahelyhiány volt. Pest és Fejér megye nagy munkaerőveszteségéből elsősorban Budapest gyarapodott. Bejárási és eljárási többlet megyénkent Megye Bejárási többlet Megye Eljárási többlet Megye összesen (1 000 fő) a helyben dolgozó aktiv kereső százalékában Megye összesen (1 000 fő) a helyben dolgozó aktiv kereső százalékában Borsod -Abauj - Zemplén 5, 0 1,4 Pest 153, 7 52,7 Baranya 2, 5 1,2 Fejér 13, 3 7,7 Csongrád 2, 0 0, 9 Nógrád 6,7 6,8 Veszprém 1, 9 1,0 Bács-Kiskun 4,7 1.7 Győr-Sopron 1,8 0, 9 Heves 4,5 2, 9 Komárom 1,6 1.1 Hajdú-Bihar 3, 7 1, 7 Szabolcs-Szatmár 3,4 1,5 Tolna 2,9 2,4 Somogy 2,3 1.4 Szolnok 1. 7 0, 9 Békés 1.7 0, 9 Zala 0, 9 0,7 Vas 0, 5 0,4 26