1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 25. Háztartás és család adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

vagy többgyermekes családokban van. 100 aktiv kereső családtagra átlagosan 101 inaktiv kereső és eltartott jut, a két-, ill. háromtagú családokban ennél kevesebb, a nagyobb családokban több. Ismeretes, hogy a foglalkoztatottság a városokban általában kedvezőbb, nagyobb a lehetősége, hogy egy családból többen is munkát vállaljanak, ennek következtében a 100 családra jutó aktiv keresők száma Budapesten a legnagyobb, alacsonyabb a városokban és még alacsonyabb a községekben. Természetesen ezzel ellentétes képet mutat a 100 aktiv keresőre jutó inaktiv kereső és eltartott családtagok száma. A kereső-eltartott arány, területenként Terület 100 családra jutó aktiv kereső 100 aktiv keresőre jutó inaktiv kereső és eltartott Budapest 157 76 Városok 155 96 Községek 145 113 Az aktiv keresők családonkénti átlagos száma Győr-Sopron megyében a legmagasabb, 100 családra 159 aktiv kereső jut; Hajdú-Bihar megyében viszont - ahol a legalacsonyabb - csak 133. A kereső-eltartott arány a megyék közül a legkedvezőbb Pest megye családjaiban, ahol 100 aktiv keresőre csak 91 családtag eltartása hárul, de Bács-Kiskun, Csongrád és Zala megyében sem éri el a 100-at, Vas megyében pedig egy aktiv keresőre éppen egy inaktiv kereső, ill. eltartott s zemély jut. Egy aktiv keresőnek a legtöbb családtagot - 100 keresőre számitva 143-at - Hajdú-Bihar megyében kell eltartani. Az ország társadalmi-foglalkozási viszonyaiban végbement változások - a háztartásokéhoz hasonlóan - a családok társadalmi-foglalkozási összetételét is átalakították. 1949-ben az összes családok csaknem fele mezőgazdasági család volt, 1970-ben alig több, mint egyötöde. Az alkalmazásban állók családjainakaz összes családokhoz viszonyított aránya az 1949. évi 40 %-ról 1970-ben már 61%-ra emelkedett, sőt az aktiv kereső társadalmi-foglalkozású családfők háromnegyed része alkalmazásban álló; önálló, vagy segitő családtag volt a családfő a családok 57 %-ában, 1970-ben alig 4 %-ában. Az előző népszámláláskor a termelőszövetkezeti tagok családjainak aránya 17 % volt, 1970-ben már az egyötödöt is meghaladta.Az összes családokból a szellemi dolgozók családjainak aránya az elmúlt 10 év alatt 16 %-ról 22 %-ra nőtt. A családok társadalmi-foglalkozási csoportokba sorolása a családfő - ha a családfő eltartott, az eltartó - társadalmi-foglalkozási csoportja szerint történt. A besorolás nincs tehát tekintettel a család többi keresőinek társadalmi-foglalkozási csoportjára. A családok százalékos megoszlása a családfő aktivitása és társadalmi-foglalkozási csoportja szerint 1949-1970 Családfő társadalmi-foglalkozási csoportja Aktiv kereső Inaktiv kereső Családfő társadalmi-foglalkozási csoportja társadalmi-foglalkozási csoporthoz tartozó családfők családjainak százalékos megoszlása Családfő társadalmi-foglalkozási csoportja 1949 1960 1970 1949 1960 1970 Mezőgazdasági fizikai 48, 6 33,4 15, 6 6,1 Nem mezőgazdasági fizikai 35,8 44,8 45, 9 5,7 6, 3 10, 5 Szellemi 8,2 13,8 18,6 1,7 1.7 3, 3 Összesen 92, 6 92, 0 80, 1 7,4 8,0 19,9 21