1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 25. Háztartás és család adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A családok százalékos megoszlása családtipusonként, a gyermekek száma szerint 1949-1970 Gyermekszám Gyermekes házaspár Egy szülő gyermekkel Gyermekszám 1949 1960 1970 1949 1960 1970 1 42, 3 46,9 51, 0 47,8 63,6 66,8 2 30,1 33, 1 35, 5 28,6 23,7 23, 3 3 14, 1 12, 0 8,9 13, 5 7,8 6, 3 4 6,8 4,6 2,7 5,9 2,9 2.1 5 3,4 1.9 1.0 2, 5 1,2 0,8 6-X 3,3 1,5 0.9 1,7 0,8 0.7 Összesen 100, 0 100. 0 100, 0 100,0 100, 0 100. 0 Az összes családokat figyelembe véve a gyermek nélkül élő házaspárok aránya Budapesten, Csongrád és Somogy megyében haladja meg legnagyobb mértékben az országos átlagot, a legkevesebb család él gyermek nélkül Szabolcs-Szatmár és Győr-Sopron megyében. A községek és városok között nincs lényeges eltérés. A családok százalékos megoszlása területenként, családösszetétel szerint Családösszetétel összesen Budapest Városok Községek Házaspár gyermek nélkül Házaspár gyermekkel Egy szülő gyermekkel 33,7 56, 1 10,2 38,6 49, 5 11, 9 31, 3 59,2 9, 5 33, 1 57, 0 9, 9 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 A családok gyermekszám szerinti összetételének megváltozása következtében az elmúlt 21 év alatt 27 %-kal csökkent a családok átlagos gyermekszáma is. 1949-ben 100 családra még 152, 1960-ban 126, 1970-ben pedig már csak 111 gyermek jutott. A gyermekes családokra számitva a családonkénti átlagos gyermekszám 1949-ben, túlhaladta a kettőt - 100 családra 208 - 1970-ben 100 gyermekes családra már csak 167 gyermek jut. A családok átlagos gyermekszáma országos viszonylatban is Budapesten és Szegeden a legalacsonyabb, mindössze 87, ill. 96 gyermek jut 100 családra. Heves megyében minden családban átlag egy gyermek él, ez az arány Csongrád megyében is közel azonos. A 100 családra jutó gyermekek száma az országos átlagot jelentősen meghaladja Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A családok gyermekszám szerinti tárgyalásánál feltétlenül különbséget kell tenni a gyermek családi állásúak és a koruknál, eltartottságuknál fogva ténylegesen gyermeknek tekinthető családtagok között. Ez az elhatárolás a jelenleg rendelkezesre álló adatokból egyértelműen nem végezhető el, ezért most csak a 15 éven - azaz keresőképes koron - aluli gyermekek adatai kerülnek ismertetésre. A családokban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma 2 071 926 volt, 401 429 gyermekkel kevesebb, mint 10 évvel korábban. A 16%-os csökkenés következtében 48%-ról 54%-ra nőtt azoknak a családoknak az aránya, amelyekben nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek. A családban élő gyermekek számához viszonyítva is csökkent a 15 éven aluli gyermekek aránya, mig 1960-ban a családban élő gyermekeknek több, mint 71 %-a volt 15 éven aluli, addig 1970-ben már nem egészen kétharmada. 16