1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 25. Háztartás és család adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Az egyedül élő gyermekes szülők családjainak közel kilenctizedében az anya az "egy szülő".Ezeknek a családoknak az aránya - amelyekben a családfő nő - az összes családokhoz viszonyitva 9 %, és magukban foglalják azoknak a családoknak a számát is, ahol az apa munkavégzés miatt távol van. A családösszetétel szerinti megoszlás mind a városokban, mind az egyes megyékben az országos arányhoz hasonlóan alakult, Szabolcs-Szatmár megye kivételével, ahol az egy szülő gyermekkel élő családok aránya megközeliti a 14 %-ot. Az átlagos családnagyság és gyermekszám, családösszetétel szerint 1949-1970 100 családra jutó C saládöss zetétel családtag gye rmek C saládöss zetétel 1949 1960 1970 1949 1960 1970 Házaspár gyermek nélkül 200 200 200 Házaspár gyermekkel 411 387 371 211 187 171 Együtt 346 321 307 146 121 107 Apa gyermekkel 303 242 240 203 142 140 Anya gyermekkel 291 259 250 191 159 150 Együtt 293 257 249 193 157 149 Összesen 339 312 301 152 126 111 A 100 családra jutó családtagok száma a gyermekes házaspároknál 371, a gyermekével élő apa vagy anya összetételű családoknál 249, körülbelül 4 %-kal alacsonyabb az egyes családtipusoknál, mint az előző néps zámlálásnál. Az 1949 és 1970 között eltelt 21 év alatt a családok demográfiai összetételében bekövetkezett leglé nyegesebb változás a családok számának növekedése és a családnagyság csökkenése volt, aminek oka elsősorban a családban élő gyermekek számának csökkenése. Ezt lényegében két különböző, de igen sokrétű tényező hatása eredményezte. A változás főként a házassági mozgalom megélénkülésével függ össze; aházasodások fiatalabb korra tolódása mellett növekedett az idősebb korban kötött házasságok száma. A sok uj házasság viszont főleg a 2 tagu, csupán házaspárokból álló családok számát növelte meg. Ezeknél a házasságoknál a még viszonylag rövid házasságtartam, az időskorú házaspároknál - az átlagos élettartam hosszabbodása következtében - a szülőképes koron tuli házasságtartam növekedése a családok átlagos gyermekszámára csökkentőleg hatott. A másik tényező a termékenység alakulása. A családokban élő gyermekek számának alakulásában megmutatkozik a termékenység mult század vége óta tartó csökkenésének hatása. Ehhez járul még a gyermekeknek a családból való nagyobb mérvű kiválása a korábbi házasságkötés és keresővé válás eredményeként, ill egyáltalán a keresővé válás esélyeinek növekedése folytán. A gyermekek száma - mint a családnagyságot elsősorban meghatározó tényező - 1970-ben 3 208 710 volt, 420 397-tel kevesebb, mint 1949-ben. A családban élők közül gyermeknek minősül a nőtlen, hajadon gyermek családi állású személy, tekintet nélkül a korára. A gyermekek száma tartalmazza még az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kivül született gyermekeket is. 14