1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Foglalkozási adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

bár a különbségek már nem alapvetőek. 1970-ben a budapesti munkaképes korú népesség 83 %-a aktiv kereső volt, a megyei városokban és a megyék többségében (11 megyében) ez az arány 75-79 % között mozgott, s csupán három - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár - megyében nem érte el a 70 %-ot. A munkaképes korú népességen belül az eltartottak aránya Budapesten volt a legalacsonyabb, mindössze 13 %, jellegüket tekintve zömmel - közel háromnegyed részben - tanulmányaikat folytató iskolai tanulók. A gazdasági aktivizálódás fokozódása nyomán a munkaképes korú eltartottak aránya egyetlen megyében sem érte el a 30 %-ot, közülük az iskolába járók hányada Szegeden volt a legmagasabb - még a budapesti arányt is meghaladta -, a többi megyei városban a munkaképes korú eltartottak több mint fele, Győr-Sopron, Pest és Veszprém megyében pedig több, mint 40 %-a volt iskolai tanuló. A munkaképes korú férfiak és nők gazdasági aktivitás szerinti összetételét tekintve az egyes területek között nem jelentkeztek olyan számottevő különbségek, mint korábban. A férfiaknak általában 85-90 %-a aktiv kereső volt, a nőknél ez az arány Budapesten 79 %, a megyei városokban és 12 megyében 60 % felett volt, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye kivételével a többi megyében pedig 50-60% között mozgott. A munkaképes korú férfi eltartottak közül a tanulók aránya mindenütt meghaladta a 80 %-ot. A nők között az eltartottak aránya jelentősebb, mint a férfiaknál, a területi különbségek is jellemzőbbek. 1970-ben a munkaképes korú női népességen belül az eltartottak aránya legmagasabb Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyében (50, 47, 45 %), legalacsonyabb Budapesten (15 %), továbbá a megyei városokban, valamint Pest és Győr-Sopron megyében (21-28 %). ELTARTOTTAK AZ ELTARTOTTSÁG JELLEGE SZERINT Az eltartottság jellegét tekintve 1960 és 1970 között lényegesen változott az eltartott népesség összetétele. Az iskolába nem járó 0-13 éves gyermekek, valamint az általános iskolai tanulók száma - az 1960-as évek elején bekövetkezett nagyarányú születésszám csökkenés folytán lényegesen visszaesett, az előbbieknél tiz év alatt 227 ezerrel, az utóbbiaknál 143 ezerrelA gazdasági aktivizálódás fokozódása folytán ugyancsak jelentősen csökkent a nem tanuló, de már 14. életévüket betöltött eltartottak száma; az 1960. évi több mint 2 millióról egy évtized alatt 1 millió 320 ezerre. A továbbtanulási lehetőségek bővülésével jelentősen emelkedett a különböző iskolatípusokban tanulók száma; igy tiz év alatt a felsőfokú tanintézeti hallgatóké több, mint kétszeresére, a szakiskolai, szaktanfolyami hallgatóké közel kétszeresére, a szakmunkástanulóké 84 %-kal, a középiskolai tanulóké pedig 63 %-kal nőtt. E lényeges változások eredményeként 1970-ben az eltartottaknak 44 %-a tanult, az 1960. évi alig több, mint egyharmados aránnyal szemben. A munkaképes korú nem tanuló eltartottak száma (a 14 éves nem tanuló eltartottakkal együtt) tiz év alatt 620 ezerrel, eltartottakon belüli arányuk pedig 28 %-ról 18 %-ra csökkent, a munkaképes kornál idősebbeké 15