1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. Foglalkozási adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

1970-ben a megyei városokban az aktiv keresők aránya - Debrecen kivételével - 50-51 %os szintet ért el, tehát az országos átlagot meghaladta, de elmaradt a főváros mögött. A megyék közül Pest és Bács-Kiskun megyében hasonlóan magas- 51-50%-os -az arány.Az országos átlagnál valamivel kedvezőbb volt az aktiv keresők aránya még Csongrád és Zala megyében (49 %), mig a többi megyék aktiv kereső hányada az országos szint alatt maradt. Különösen alacsony ez az arány (41-42 %) Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az inaktiv keresők aránya általában azokon a területeken a legmagasabb, ahol viszonylag legnagyobb a gazdaságilag aktivak, s ezáltal a nyugdijra, illetve gyermekgondozási segélyre jogosultak száma. 1970-ben az inaktiv keresők aránya Budapesten, Miskolc kivételével a megyei városokban, valamint Heves és Somogy megyében meghaladta az országos átlagot. A túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű vidékeken, főleg a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok magasabb nyugdíjkorhatára, valamint az időszakosan foglalkoztatottak jelentős száma miatt aránylag alacsony az inaktiv keresők hányada, igy pl. Szabolcs-Szatmár megyében a megye népességének mindössze 9 %-a. GAZDASÁGI AKTIVITÁS KOR SZERINT A munkaképes korú népesség száma az elmúlt tiz év alatt 275 ezer fővel, 5 %-kal emelkedett, mig az ilyen korú aktiv keresőké jóval nagyobb mértékben, 476 ezerrel, 12 %-kal nőtt. Az aktiv keresők túlnyomó és egyre növekvő része munkaképes korú, igy 1960-ban az összes aktiv keresők 86 %-a, 1970-ben pedig már 92 %-a tartozott az ilyen korúak közé. Minthogy 14 éves korban egyre kevesebben hagyják abba tanulmányaikat, a 15. életév betöltését megelőző munkába lépés csak kivételes esetben fordult elő, igy a munkaképes koron aluliak aránya az 1960. évi alacsony szintről tovább csökkent, 1970-ben az aktiv keresőknek mindössze 0, 3 %-át tette ki. Az aktiv keresőkön belül az idős dolgozók aránya szintén visszaesett; 1970-ben 8 %, a tiz évvel korábbi 13 %-kal szemben. Ez a csökkenés természetes következménye a mezőgazdasági keresők tömeges nyugdijassá, járadékossá válásának, továbbá annak, hogy a nyugdijjogosultság kiterjesztése nyomán a nyugdíjkorhatárt elérők, vagyis általában a 60 éves férfiak és 55 éves nők, többnyire már megszerezték a szükséges szolgálati időt, és ily módon ténylegesen élhettek a nyugdíjazás lehetőségével. Az inaktiv keresőknek 1960-ban 87 %-a, 1970-ben 81 %-a munkaképes koron felüli volt. Figyelmet érdemel ugyanakkor az inaktiv keresőkön belül a munkaképes korúak arányának emelkedése is (13 %-ról 19 %-ra), ami elsősorban a gyermekgondozási segély bevezetésével függ össze. 10