1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 23. Demográfiai adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A megyék többségében az országos mutató alakulásának megfelelően a nőtöbblet csökkent. Ezzel ellentétes irányú változás 1960 és 1970 között öt megyében következett be. Ezek közül Szolnok megyében 13-al, Heves megyében 10-el nőtt az 1 000 férfira jutó nők száma. 1970-ben ez az arány Somogy, Csongrád, Heves, Szolnok és Tolna megyében 1 060 felett, Komárom, Zala és Veszprém megyében 1 010 alatt volt. Az öregkoruaknak a népességben képviselt súlya kivétel nélkül minden megyében nőtt. Legmagasabb Csongrád, Somogy és Békés megyében, ahol megközeliti az egyötödöt, legalacsonyabb Komárom és Szabolcs-Szatmár megyében, amelyeknek csupán minden hetedik lakosa 60 éves és idősebb. A 15 éven aluliak hányada Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (25-28 %), viszont Csongrád, Heves és Somogy megye népességének alig több, mint egyötöde ilyen koru. A népesség átlagos életkora meghaladja, illetve csaknem eléri a 37 évet Csongrád, Somogy és Békés megyében, Szabolcs-Szatmár megyében pedig alig több mint 32 év. A 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma a megyék túlnyomó többségében 3040-nel csökkent, Szabolcs-Szatmár megyében ugyan 51-gyei lett kevesebb, de még igy is a megyék közül itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám (2,76). A termékenységi mutató csökkenése Tolna, Baranya és Somogy megyében 30 alatt maradt. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a már emiitett Szabolcs-Szatmár megyén kivül Hajdú-Bihar megyében haladja meg az átlagos gyermekszám a 2,30-at, viszont Csongrád, Baranya, Heves és Somogy megyében nem éri el a kettőt. A megyék között a népesség iskolázottsági szempontjából továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak. Legalább az általános iskola 8 osztályát végezte a 15 éves és idősebb népesség több, mint fele Győr-Sopron, Komárom, Vas, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Fejér megyében, ez az arány az alföldi megyékben - Pest, Csongrád és Hajdú-Bihar kivételével - alig haladja meg a 40 %-ot. A megyék sorrendje a 18 évesek és idősebbek közül érettségi bizonyitványt szerzettek aránya tekintetében nagyon hasonló a fent ismertetett, az általános iskolát elvégzettek hányada szerinti sorrendhez és lényeges különbség a megyék 1960. évi a népesség iskolázottsági szinvonala szerinti rangsorához képest sem jelentkezik. Az első négy helyen a középfokú végzettségűek aránya szerint Győr-Sopron, Baranya, Csongrád, Komárom és Veszprém megye szerepel, melyekben a 18 évesek és idősebbek közül az érettségizettek aránya 14-16 %. Sorrendben az utolsó két helyet Szabolcs-Szatmár és Tolna megye foglalja el, ezekben a legalább érettségizettek aránya csupán 10%. Az iskolázottsági szinvonal területi különbözőségeit jól mutatja a megyéknek a 7 éves és idősebb népesség átlagos elvégzett osztályszám szerinti sorrendje: mig Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Komárom és Baranya megye lakossága átlagosan több, mint 7 osztályt végzett, addig Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Bács-Kiskun megyében a mutató értéke 6,4 alatt marad. A nemek végzettségi szintje közötti különbség a legnagyobb Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy és Zala megyében, legkisebb Bács-Kiskun és Vas megyében. Előbbiekben a nők átlagos elvégzett osztályszáma 0, 4-0, 5-el, utóbbiakban 0, 26-al alacsonyabba férfiakénál. 22