1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

szerint, módszereinek fogyatékosságából eredően, a népességszámot országosan mintegy 25-35 % kai alábecsülte. Buda és Pest esetében azonban 6zámitásai ellenkező előjelű kifogás alá esnek. Ácsády a háztartások átlagos taglétszámaként minden település esetében 6 főt vett alapul, jóllehet az 1784-87.évi Il.József-féle népszámlálás már adatszerűen is bizonyította, hogy a városok ilyen tekintetben jelentősen elmaradnak a községektől. (Az 1784-87. évi összeirás szerint a háztartások átlagos taglétszáma országosan 5, 28 fő, ezen belül pl. Budán 4, 62 fő. Pesten 4, 23 fő volt.) A XVIII. század első két évtizedében fellépő járványok okozta különösen nagy halálozási arányt is figyelembe véve 1720-ban Buda és Pest esetében a háztartásonkénti 4, 0-4, 2 fős átlag minden bizonnyal közelebb állt a valósághoz, mint Acsády Ignác feltételezése. Ezt a véleményt támasztotta alá egyébként Kőrösy József 1881-ben megjelent "Budapest főváros az 1881. évben" cimü munkája is, amelyben - a házak számából kiindulva Buda 1720. évi népességét 8 500 főre, Pest 1720. évi népességét 2 600 főre, Óbuda 1720. évi népességét 1 100 főre becsülte. Pontos népességi adatokkal tehát Budapest életének ebből a korszakából sem rendelkezünk. A többkevesebb pontatlanságot tartalmazó adatok is jól érzékeltetik azonban, hogya XVIII. század elején népességszám tekintetében kb. a 200 évvel korábbi szinvonalon állt a város. 30-40 évvel a török hódoltság után még mindkét városban a mezőgazdaság jelentette a lakosság megélhetésének fő forrását. A kuruc háborúk nyomán ismételten megbénult termelőtevékenység lényegében csak ekkor kezdett élénkülni; a piaci kapcsolatok ujrafelvétele, a kézműipar ujrainditása jellemezte ezt az időszakot. Acsády Ignác előzőekben idézett munkája szerint 1720-ban Budán 304 iparost és 43 kereskedőt, Pesten 141 iparost és 25 kereskedőt irtak össze. Az iparosok és kereskedők számának nagysága alapján Buda az 5. , Pest a 9. helyen állt a szabad királyi városok között. A XVIII. század közepén - az örökösödési háborúval összefüggő konjunktura nyomán - Buda és Pest fejlődése megélénkült. A Habsburg-abszolutizmus mind erősebbé váló burzsoá jellegű gyarmatosító törekvései közepette, lényegében a szabad királyi városokat megillető kiváltságok kiaknázása biztosította a korábbinál dinamikusabb fejlődés lehetőségét a kereskedelmi szempontból különösen kedvező fekvésű két város számára.Az iparos és a kereskedőréteg mindkét városban - de főként Pesten - erősödött, s a gazdasági élet megélénkülése a népességfejlődés gyorsulását vonta maga után. Az 1784-87.évi.ll. József-féle első magyarországi népszámlálás adatai szerint Buda népességének száma csaknem elérte a 24 ezret, Pesté megközelítette a 21 ezret, Óbudáé pedig meghaladta az 5,8 ezret. 1720 és 1787 között tehát Budán csaknem megháromszorozódott, Pesten megnyolcszorozódott, Óbudán pedig megötszöröződött a népességszám. Buda, Pest és Óbuda fontosabb adatai az 1784-1787. évi népszámlálás alapján Terület Házak Háztartások Jogi , népesség ' Távollevők (-) Idegenek (+) Ténylege|, népesség ' Buda szabad kir. város 2 484 4 880 22 538 403 1 784 23 919 Pest " " 1 883 4 527 19 171 213 1 746 20 704 Óbuda mezőváros 685 1 156 5 654 51 201 5 804 a/ A fogalom kb. a mai "állandó népesség"-nek felelt meg. - b/ A mai fogalmak szerint az un. 'jelenlevő népesség". 8 *