1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Háztartás, család

Háztartás, család 1970-ben a főváros 2 001 ezer fő lakónépességéből 1901 ezer - 8,2 százalékkal több,mint 1960-ban élt 748 ezer magánháztartásban; ebből 1 647 ezer fő alkotott közel 529 ezer "család"-háztartást. Ezenkivül 254 ezer személy tartozott "nem család"-háztartáshoz, amelyeknek túlnyomó többsége - 10 közül 9 - egyszemélyes háztartás volt. A lakónépesség 5 százalékára a háztartás, ill. a család feldolgozás nem terjed ki, ezek főképpen intézeti háztartásban állandó lakóhelyüktől - munkavégzés, tanulás miatt - távollevő személyek. Budapesten a háztartások összetétele jelentősen eltér az országos átlagtól. A különbségek az elmúlt 10 év során általában növekedtek, jóllehet a főbb jellemzők tekintetében vidéken is a fővároséhoz hasonló tendenciák érvényesültek. Budapesten a háztartások - tehát az együttlakó, közösen gazdálkodó, s a létfenntartási költségeket együttesen viselő közösségek - átlagos nagysága lényegesen kisebb, mint országosan. Mig 100 háztartásra vidéken átlag 307 személy jut, addig Budapesten csak 254. 1960 óta a fővárosi háztartások átlagos nagysága jelentősen csökkent: 100 háztartásra 13-mal - 4,9 %-kal - kevesebb személy jut, mint egy évtizeddel korábban. A két népszámlálás között a háztartások számának növekedése számottevően meghaladta a háztartásban élők számának emelkedését: 1970-ben a háztartások száma 13, 5 %-kal volt több mint 10 évvel korábban, ugyanakkor a háztartásban élők száma csak 8, 2 %-kal nőtt. A háztartások főbb adatai 1960,1970 Év Háztartások Háztartásban élők 100 háztartásra jutó személy Budapest Budapest vidék 1960 659 058 1 756 944 267 322 1970 748 273 1 901 049 254 307 1970.évaz 1960.év százalékában 113, 5 108, 2 95, 1 95,3 A budapesti háztartások átlagos nagyságának csökkenésében közrejátszó tényezők között az egyszemélyes háztartások számának nagymérvű növekedése jelentős szerepet játszott. A fővárosban a népesség öregedése, az özvegyek, elváltak számának és arányának gyors ütemü emelkedése nyomán az egyedül élők igen jelentős és folyamatosan növekvő arányt képviselnek, de számottevően gyarapitják az un. egyszemélyes háztartások számát az albérlők, illetve ágybérlők is. 1960 óta az egyszemélyes háztartások száma 43 ezerrel (29,1 %-kal) nőtt Budapesten, s mig ez a növekedés a háztartásokban élők számát csak 2,4 %-kal gyarapította, addig a háztartások számát 6,5 %-kal emelte. Az országos átlaghoz mérten a fővárosban alacsony a "család"-háztartások aránya. 1960 óta a "család"-háztartások hányada jelentékenyen csökkent:amig 1960-ban valamivel több mint háromnegyed részét képviselték az összes háztartásnak, addig 1970-ben már csak 70, 6 %-ot. A főváros és a vidék között igen jelentékeny ilyen tekintetben a különbség. Vidéken a "család"-háztartások aránya több mint 80 %, s ennek megfelelően a "nem család"-háztartások - a budapesti közel egyharmaddal szemben - csak nem egészen egyötödét képezik az összes háztartásnak. 73*