1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Foglalkozás

Budapest - az önállókat és segitő családtagokat nem számítva - az ország fizikai foglalkozású aktiv keresőinek 17 %-át, a szellemi foglalkozásuaknak pedig 36 %-át tömöriti. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok között a szellemi dolgozók Budapesten jóval magasabb hányadot képviselnek, mint országosan. 1970-ben a szellemi dolgozók aránya az országos szinten kialakult 27 %-kal szemben Budapesten 44 % volt. 100 fizikai dolgozóra a fővárosban 78 szellemi foglalkozású aktiv kereső jut, 41-gyei több az országos átlagnál. A szellemi dolgozók hányada Budapesten minden népgazdasági ágban felülmúlja az országos arányokat. A fizikai foglalkozásuakhoz viszonyitva a szellemi dolgozók arányszáma az elmúlt évtized folyamán 5 / jelentősen emelkedett. Különösen számottevő volt a növekedés az ipar területén, s ebben az iparvállalatok összevonása minden valószinüség szerint szerepet játszott. Mig a minisztériumi iparvállalatok ipartelepeinek csak 25 %-a működik Budapesten, addig irányitás szempontjából a telepek 52 %-a tartozik Budapesthez. A minisztériumi iparvállalatok 47 %-ának Budapest a központja, tehát a vállalatirányítási, vállalati kutatási- fejlesztési és kereskedelmi tevékenység jóval nagyobb arányban koncentrálódik Budapestre, mint az ipari termelőtevékenység, s a termelés növekedésével, a termelési folyamatok bonyolultságának fokozódásával az irányításban dolgozók száma szükségszerűen nő. 1960 és 1970 között az iparban dolgozó szellemi foglalkozású aktiv keresők száma 60 ezer fővel, 60 %-kal növekedett Budapesten, s arányuk az összes ipari aktiv kereső között 22 %-ról 33 %-ra emelkedett. A szellemi foglalkozásúak számának gyarapodásához az infrastrukturális ágazatok fejlődése is jelentősen hozzájárult. A szállításban például 42 %-kal, a kereskedelemben 36 %-kal nőtt a szellemi foglalkozásúak száma. A szellemi foglalkozású aktiv keresők száma és aránya népgazdasági áganként Megnevezés Összesen 1970.év az 1960. év százalékában 1960 "1970 Megnevezés Összesen 1970.év az 1960. év százalékában 1970.év az 1960. év százalékában százalék Ipar 160 658 160,0 22, 1 33, 2 Épitőipar 36 787 151,4 37,1 46, 6 Mezőgazdaság 9 037 198,7 38, 3 32, 3 Szállitás 32 942 141, 6 30, 0 36, 9 Kereskedelem 68 037 135,7 46, 8 53, 2 Egyéb 153 553 118,5 56, 3 63, 6 Összesen 461 014 138,7 35,1 43, 9 a/ Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok adatai. A szellemi foglalkozásúak között az irányító tevékenységet ellátó és a szakalkalmazottak száma nagyobb arányban nőtt, mint az irodai dolgozóké, s ez alapvetően arra utal, hogy a szellemi munkát végzők számának és arányának emelkedésében a technikai fejlődés, a szervezési feladatok növekedése, a felsőfokú képzettséget igénylő munkakörök számának gyarapodása meghatározó szerepet játszott. Ezt a megállapítást erősiti a szellemi dolgozók egyéni foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlásának változása is. 1960 és 1970 között a szellemi dolgozók körében a műszaki foglalkozásúak száma gyarapodott legna5/ A kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozási főcsoporton belül bizonyos foglalkozások 1960 óta "fizikai" kategóriából "szellemi" kategóriába kerültek. A szöveges elemzésben az ebből adódó változások hatását kiszürtük. 66*