1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Foglalkozás

Az eltartottak az eltartottság jellege szerint Az eltartottság jellege Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Az eltartottság jellege szám százalék 1970. év az 1960. év százalékában Iskolába nem járó 0-13 éves gyermek 123 873 64 353 59 520 24, 4 30, 6 20, 0 87, 5 88, 5 86, 5 Általános iskolai tanuló 139 998 72 339 67 659 27, 6 34, 3 22, 8 69, 7 70, 7 68, 7 Középiskolai tanuló 57 103 25 642 31 461 11,3 12, 2 10, 6 139, 3 138, 3 140, 1 Felsőfokú tanintézet hallgatója 25 514 14 857 10 657 5, 0 7,1 3, 6 201, 2 181,0 238, 2 Szakmunkás tanuló 34 700 25 262 9 438 6, 8 12, 0 3,2 126, 9 124, 0 135, 3 Szakiskolai, szaktanfolyami hallgató 5 701 1 706 3 995 1,1 0, 8 1,3 284, 3 629, 5 230,4 Egyéb eltartott 120 728 6 410 114 318 23, 8 3,0 38, 5 51,8 95, 2 50, 5 Összesen 507 617 210 569 297 048 100, 0 100, 0 100, 0 77,1 91, 9 69, 2 AZ AKTÍV KERESŐK FOGLALKOZÁS SZERINTI ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA Budapest nagyvárosi fejlődése során az aktiv keresők foglalkozás szerinti összetételét meghatározta, illetve sajátos vonásokkal ruházta fel az ipar - és ezen belül is elsősorban a kvalifikáltabb munkát, fejlett infrastruktúrát, szerteágazó kooperációs kapcsolatokat igénylő iparágak -, az ipart és a lakosságot kiszolgáló ágazatok, valamint - a fővárosi funkciókkal összefüggésben - a közigazgatási, a pénzügyi, a politikai, a kulturális és tudományos élet nagymértékű budapesti koncentrációja. Jóllehet 1949 óta a vidék gazdasági fejlődése jelentősen meggyorsult, és a területi arányok minden vonatkozásban javultak, Budapest még jelenleg is igen nagy hányadát tömöriti a nemzeti vagyonnak. 1970-ben Budapest aktiv keresői 22 %-os arányt képviseltek az országban s ezen belül az iparban 27 %, ezen belül a gépiparban 38 %, az épitőiparban 22 %, a mezőgazdaságban 2 %, a szállitásban 26 %, a kereskedelemben 33 %, a személyi, üzleti és lakásszolgáltatásban 44 %, az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásban 29 %, ezen belül a tudományban és tudományos szolgáltatásban 61 %, a közigazgatásban, pénzintézeti és egyéb szolgáltatásban 32 %, ezen belül a központi igazgatásban 68 % volt a főváros súlya. Budapest aktiv keresőinek foglalkoztatásában az ipar mindvégig vezető és 1960-ig növekvő szerepet töltött be, de tetemes hányaduknak adott munkát a különféle szolgáltatásokat, közigazgatási, tudományos tevékenységeket felölelő un. "egyéb ág" is. 63*