1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Foglalkozás

A születések számának nagyarányú visszaesése a 100 aktiv keresőre jutó eltartottak számának csökkenésében meghatározó szerepet játszott. Mig 1960-ban 1 00 aktiv kereső átlagosan 36-14 éves és fiatalabb gyermeket tartott el, addig 1970-ben már csak 26-ot. A csökkentő tényezők között emlitésre méltó azonban az eltartásra szoruló időskorú népesség arányának mérséklődése is. Az aktivitás fokozódása nyomán 1949 óta a népességnek mind nagyobb hányada szerzett nyugdíjjogosultságot, s jóllehet a munkaképes koron felüliek száma az elmúlt évtized folyamán rendkivül erőteljesen (35 %-kal) emelkedett, 100 aktiv keresőre 1970-ben csak 7 időskorú eltartása jutott, 3-mal kevesebb mint 1960-ban. Az eltartottak arányának alakulásában közrejátszó tényezők közül a 15-19 éves népesség számánaknövekedése és a magasabb iskolai végzettség megszerzésére irányuló fokozott törekvés némileg mérsékelte a csökkenési folyamatot: 1970-ben az aktiv keresőkhöz mérten a 15 éves és idősebb tanulók hányada közel 1,5-szerese volt a 10 évvel korábbinak. A 100 keresőre jutó eltartottak számában a munkaerőforrásként figyelembe vehető (munkaképes korú nem tanuló) népesség aktivitásának fokozódása már kisebb arányú változást eredményezhetett csak mint egy évtizeddel korábban, jóllehet a munkaerőtartalékot jelentő népesség aránya még az 1960-as években is tovább zsugorodott. 1970-ben 100 aktiv keresőre már csak 4 munkaképes korú, iskolai tanulmányokat nem folytató eltartott jutott. 100 aktiv keresőre jutó eltartottak száma az eltartottság jellege szerint 1960, 1970 Megnevezés 1960 1970 Eltartott 14 éves és fiatalabb gyermek 36 26 15 éves és idősebb tanuló 7 10 nem tanuló munkaképes korú 14 4 munkaképes koron felüli 10 7 Összesen 67 47 A 100 aktiv keresőre jutó inaktiv keresők számának jelentős emelkedéséhez a gyermekgondozási szabadság bevezetése mintegy 17 %-ban járult hozzá. A gyermekgondozási szabadságon levőket nem számitva 1970-ben 100 aktiv keresőre 31 inaktiv kereső jutott, 15-tel több, mint 10 évvel korábban. A növekedés alapvetően az időskorú népesség számának és arányának nagymérvű gyarapodásával függött össze, de számottevően változott 1960-hoz képest az időskorúak gazdasági aktivitás szerinti összetétele is. A munkaképes koron tul aktiv kereső tevékenységet folytatók aránya 1960 óta jelentékenyen csökkent; mind kisebb ugyanis azok hányada, akik csak idősebb korban kezdtek el dolgozni, s a nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében folytatnak a nyugdíjkorhatáron tul aktiv kereső tevékenységet. A munkaképes kornál idősebbek körében az aktiv keresők aránya mintegy felére esett vissza, ugyanakkor az inaktiv keresőké több mint másfélszeresére növekedett 1960 óta. A 14 éves és idősebb népesség korösszetételében 1960 óta bekövetkezett változás kedvezőtlenül befolyásolta az aktiv keresők számának alakulását. Az 1960. évivel azonos kormegoszlás mellett az aktiv keresők száma 1970-ben mintegy 6 %-kal magasabb lehetett volna a ténylegesnél. Az elmúlt évtizedek során Budapest munkaerőszükségletének kielégitésében a nők szerepe folyamatosan nőtt, s a gazdasági aktivitás tekintetében a nemek közötti különbség jelentősen csökkent. A nők aránya az aktiv keresők között 1910 óta 32,7 %-ról 48,1 %-ra emelkedett.A növekedés üteme 1949-ig még viszony57*