1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Lakásegységnek számit: a/ a lakás (beleértve a lakott, nem lakott és nyári lakásokat); b/ az egyéb lakásegységek, úgymint a lakott gazdasági helyiség, amelyet eredetileg üzlet, iroda, műhely stb. céljára építettek, de az összeírás időpontjában - műszaki átalakítás nélkül - lakás céljára használtak; a lakott ideiglenes vagy mozgó létesítmény (kunyhó, bódé, hajó, vasúti kocsi, cirkuszkocsi stb.). A lakás céljára épített, de az összeírás időpontjában üzlet, iroda, műhely stb. céljára használt lakás 1970-ben nem került összeírásra. Ezért az előző népszámlálások lakásegységre vonatkozó adatai is az ennek megfelelően csökkentett lakásegységek számát tartalmazzák. A közlés az intézeti háztartások (az öt vagy ennél több személy befogadását és a bentlakók intézményes ellátását biztosító kollégium, diákotthon, kórház, szanatórium, szálloda, üdülő, munkásszállás, csecsemő- és gyermekotthon, szociális otthon stb.) adatait nem tartalmazza. LAKÁS Lakás az eredetileg e célra épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakásra alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással műszakilag (építészetileg) ös&zefüggő egysége, amelynek az utcára, térre, udvarra, lépcsőházra, előcsarnokra, folyosóra stb. külön kijárata van. A lakás egy helyiségből is állhat. A lakások között szerepelnek az - általában magánszemélyek tulajdonát képező - olyan állandó jelle2 gü épületben levő nyaralók is, amelyek nyári lakás céljára épültek és alapterületük eléri a 20 m -t. Egy lakásnak tekintjük az egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő- belső átjárókkal, ajtókkal összekötött - helyiségek csoportját, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több helyiség átjáróit lezárták és a helyiségek igy elválasztott részeit több család lakja. Nem számit külön lakásnak az olyan különálló helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, függetlenül attól, hogy abban a lakást használó család vagy más személy (pl. albérlő) lakik. Az albérlőtartás céljára épített második stb. nyári konyha, ill. az ilyen jellegű építmény adata a lakások számában nem szerepel. Ha egyes, korábban összefüggő helyiségeket - önálló lakás kialakítása céljából - műszakilag leválasztottak, az uj létesítmény külön lakást képez. Lakott lakás az, amelybe az összeírás időpontjában legalább egy személy állandóan vagy ideiglenesen rendőrségileg be van jelentve. Miután a lakott lakások adatainak közlése - a 2.4. 27 sz. tábla kivételével - az un. "lakónépesség"re terjed ki, ezért a lakószámmal kapcsolatos táblákon "Lakónépesség nélkül"-i részletezés is szerepel. Az ide sorolt lakások lakottak ugyan, azonban csak olyan állandó bejelentett lakójuk van, aki - munkavégzés stb. miatt - másik lakásba ideiglenesen rendőrségileg bejelentkezett. Az ilyen személyek az ideiglenesen bejelentett lakóhelyükön kerültek számbavételre. Nem lakott lakás - nyaraló, nyári lakás kivételével - az, amelybe az összeírás időpontjában sem állandó, sem ideiglenes tartózkodásra egyetlen személy sem volt bejelentve. (Ilyenek: kiadatlan, üresen álló lakások, műszakilag már átadott, de még nem lakott lakások.) Nyári lakás a lakásul csak nyáron használt, un. nyaraló, valamint az állandó lakásul nem használt, csak nyári dologidőben szállásul szolgáló tanyai épületben levő lakás. Az a nyári lakás, amelynek az összeírás időpontjában bejelentett lakója volt, a lakott lakások között szerepel. 451