1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

TELEPÜLÉSRÉSZEK A településrészek meghatározása az 5/1961. (III. 19.) ÉM. sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat előirásai alapján a következő: Központi belterület az a belterületi egység, amelynek neve általában megegyezik az államigazgatási egységet képező város, község nevével és ahonnan a város, község igazgatása történik. Egyéb belterület a község, város többi belterületi egysége. Külterületi lakotthely a város (község) államigazgatási határa és a központi és egyéb belterületi határ között levő település. Külterületi lakotthelyhez tartoznak többek között az alábbi települések: A külön egységet képező, teljesen magányos vagy szétszórt tanyák, szolgálati őrhelyek (vasúti őrház, erdőőrház, gátőrház), állami gazdaságok, termelőszövetkezetek stb. A csoportos (sürü tanyás) települések, melyek nem külön-külön tanyánként, hanem általában összevontan (körzetenként) képeznek egy-egy külterületi lakotthely egységet. Azok a külterületi települések, amelyekben a népszámlálás időpontjában senki sem tartózkodott (tanyák, szolgálati épületek, üdülők stb.) a külterületi lakotthelyek között ugyancsak szerepelnek. A külterületi lakotthelyeken belül azok a településrészek, melyeknek fejlesztését az épitési hatóság engedélyezte, a kötetben Fejlesztendő külterületi lakotthely megnevezés alatt szerepelnek. NÉPSŰRŰSÉG 2 . A népsűrűség az adott terület 1 km -ére jutó lakosok szama. NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás ül. fogyás: az adott területen két népszámlálás eszmei időpontjában jelenlevő, állandó ill. lakónépesség számának különbözete. Az 1870-1890. évi népszámlálások között a polgári népesség, az 1900. évi népszámlálástól az összes népesség tényleges szaporodása. Az 1891-1900 közötti időszak tényleges szaporodási adata csak a polgári népességre vonatkozik, emiatt eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözettől. Természetes szaporodás ill. fogyás: az adott terület állandó népességének élveszületési és halálozási egyenlege. Vándorlási különbözet: - a jelenlevő népesség esetében a tényleges szaporodás ill. fogyás és a természetes szaporodás ill. fogyás különbözete, - a lakónépesség esetében az összes - állandó és ideiglenes jellegű -be-, ill. kijelentkezések (be-, ill. elvándorlás) különbözete. KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján korévek ill. korcsoportok szerint történt. A kor, valamint a családi állapot szerinti megoszlást bemutató táblázatok korévenként, ötéves és úgynevezett összevont korcsoportonként tartalmazzák az adatokat. 430