1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Demográfia

letek népességszáma erőteljesen fejlődött, s gyors ütemben népesedtek a peremkerületek. Budapest településfejlődése feltűnő módon ebben az időszakban (1910 táján) lépte át az akkori közigazgatási városhatárt. A főváros 1900 és 1941 közötti 851 ezer fős népszaporulatából az I.és V-VIII. kerületekre együttesen mindössze 4 % jutott. A VI. kerület népessége 1941-ben - az 1910 és 1930 közötti fogyás nyomán - 3 ezerrel kevesebb volt, mint a századfordulón, de időszakosan fogyott az I. , V. , VII. és VIII. kerület népessége is. A 4 évtized egészét tekintve a népgyarapodás volumene a XIII. kerületben (87 ezer fő), a XX. kerületben (71 ezer fő), a XIV. kerületben (70 ezer fő), a XI. kerületben'. (69 ezer fő), a XIX. kerületben (56 ezer fő) és a XVIII. kerületben (53 ezer fő) volt a legnagyobb. A felsorolt 6 kerület szivta fel a város népszaporulatának közel felét (47,9 %-át). A fennmaradó rész viszonylag egyenletesen oszlott el a többi 11 kerület között. A kerületek népességszáma 1941-ben már lényegesen közelebb állt egymáshoz, minta századfordulón. A nagy, közepes és kis népességszámu kerületek nem különültek el olyan élesen egymástól, mint korábban. A legnagyobb - 100 ezer főt meghaladó - népességszámu VIII., VII., XIII. és IX. kerület a népesség 6,4-9, 6 %-át. tömöritette, 8 kerületre (II-IV. , VI. , X., XI., XIV. és XX.) a város népességének 4, 0-5, 6 %-a jutott, népességszámuk 57 ezer és 96 ezer közötti volt. A népességszám szerinti sorrendben következő XIX., V., XVIII., XV. és XII. kerületben a város népességének 3, 0-3, 8 %-a, 52-66 ezer fő élt, mig a legkisebb népességszámu kerületekre az összes népesség 2, 0-2, 8 %-a, 33-48 ezer fő jutott. 2 A város legsűrűbben lakott része 1941-ben is az V-VIII. kerület volt, ahol az 1 km -re jutó lakosok száma 23-69 ezer között változott. Két kerületben: az I. és XIII. kerületben meghaladta a népsűrűség a 10 ez2 ret. Három kerületben: a IX. , XIV. és XIX. kerületben 5-9 ezer körüli volt az 1 km -re jutó lakosok száma, 2 de nem sokkal maradt el ettől a IV. kerület sem, ahol több mint 4 ezer fő jutott 1941-ben 1 km -re. A budai kerületekben valamint a peremkerületek többségében a népsűrűség 1-2 ezer körül mozgott, s csupán két külső 2 kerületben: a XVII. és a XXII. kerületben nem érte el az 1 km -re jutó lakosok száma az 1 000 főt. A már korábban telitődött kerületek után 1941-re lényegében telitetté vált a IV. , IX. és XIX. kerület is. A népességszám kerületenkénti alakulása 1901-1941 Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) 1901-1941 Népesség Népsűrűség Kerület Tényleges szaporodás, ill. fogyás (-) 1901-1941 szám százalék 1 km 2-re szám százalék 1941 I. 5 587 0, 7 41 436 2, 4 12 151, 3 II. 31 921 3, 7 72 659 4, 2 1 999, 4 III. 38 952 4, 6 68 698 4, 0 1 730,4 IV. 35 856 4,2 78 434 4, 6 4 167, 6 V. 7 278 0,8 60 650 3, 5 23 417,0 VI. - 3 448 - 0,4 96 052 5, 6 40 358, 0 VII. 3 904 0, 5 145 604 8, 5 69 335, 2 VIII. 24 002 2,8 165 058 9, 6 24 202,1 IX. 39 474 4, 6 109 817 6,4 8 764, 3 X. 44 505 5,2 69 897 4, 1 2 150, 7 XI. 69 477 8, 2 76 668 4, 5 2 290,6 XII. 38 282 4, 5 51 966 3, 0 1 949,2 XIII. 87 416 10, 3 144 717 8, 5 10 767, 6 XIV. 69 964 8, 2 91 554 5,4 5 041,5 XV. 47 654 5, 6 58 336 3,4 2 164, 6 XVI. 38 070 4, 5 44 310 2, 6 1 322,7 XVII. 25 719 3, 0 34 876 2, 0 641, 6 XVIII. 52 999 6, 2 59 219 3, 5 1 514,6 XIX. 56 085 6, 6 65 889 3,8 7 024,4 XX. 71 438 8, 4 95 773 5, 6 1 806, 0 XXI. 43 207 5,1 47 812 2,8 1 863, 3 XXII. 23 015 2, 7 33 366 2, 0 974, 2 Összesen 851 357 100, 0 1 712 791 , 39* 100, 0 3 261, 5