1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

II. BUDAPEST FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI ÉS JELLEMZŐI AZ EGYESÍTÉSTŐL NAPJAINKIG

a munkaerőforrás földrajzi értelemben közelebb került egymáshoz, s ezzel összefüggésben az iparilag fejletlen területek népvesztesége lényegesen csökkent, az iparilag fejlett területek népnyeresége jelentősen visszaesett. Az arányosabb területi szerkezet kialakitását célzó iparfejlesztési politika Budapest népességfejlődése szempontjából uj helyzetet teremtett: az 1960

ras évtized második felében a vándorlásból eredő évi átlagos gyarapodás kisebb volt, mint - a háborús éveket nem számitva - 100 esztendő óta bármikor. A vándorlásból eredő népnyereség nagyarányú visszaesése mellett az 1960-as évtizedben atermészetes népmozgalom sem gyarapitotta a népességet. Mig az 1950-es évtizedben a belső források csaknem40 %-os arányt képviseltek a népgyarapodásban, addig az 1960-as évtizedben a meghaltak száma 9,4 %-kal meghaladta az élve szülöttekét. 1960 és 1970. január 1. között - a jelenlevő népesség alapján számitva - évi átlagban 0, 75 %-kal növekedett Nagy-Budapest népessége, lényegesen kisebb ütemben, mint az előző évtizedben. 1970. január 1-én Nagy-Budapest jelenlevő népességének száma 140 ezerrel, 7, 8 %-kal haladta meg a 10 évvel korábbit, s ezen belül Kis-Budapest területén 7, 0 %-kal, a peremkerületekben 9,4 %-kal multa felül a lélekszám az 1960. évit. Kis-Budapest és a peremkerületek népességszámának alakulása 1941-1970 KisBudapest Peremkerületek Kis-Budapest Peremkerületek Időpont KisBudapest Peremkerületek Időszak tényleges szaporodás. illetve fogyás (-) Időpont népesség Időszak szám százalék átlagosar évente, százalék szám százalék átlagosan évente, százalék 194 9. jan. 1. 1057 912 532 404 1941-1948 -107 051 - 9, 2 - 1, 20 - 15 424 -6,8 - 0, 35 1960. jan. 1. 1191 217 613 389 1949-1959 133 305 12,6 1, 10 80 985 15,2 1,43 1970. jan. 1. 1274 323 670 760 1960-1969 83 106 7, 0 0,68 57 371 9,4 0, 90 A szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok talaján a városfejlődés üteme jelentékenyen meggyorsult, de ezt a gyorsulást a lélekszám alakulása már megközelítőleg sem képes érzékeltetni. A város növekedésének extenziv szakasza lezárult; a dinamikus fejlődés már nem annyira a népesség számszerű gyarapodásában, hanem a város korszerűsödésében, az infrastrukturális ellátás szinvonalának emelkedésében, a népesség összetételének változásában jelenik meg. Nagy-Budapest kialakítása óta a régi városterület és a peremkerületek közötti színvonalkülönbség jelentősen mérséklődött. Az 1950. január 1-i közigazgatási határmódositást követően - melynek során a főváros területe mintegy két és félszeresre, népességének száma pedig másfélszeresre növekedett - a rövidebb és hosszabb távú városfejlesztési célkitűzések között a peremkerületek elmaradottságának felszámolására irányuló törekvés jelentős súlyt kapott. A peremkerületi lakásállomány nagyság és felszereltség szerinti összetétele 194 9 óta igen jelentékenyen javult, s ma már lényegesen közelebb áll - az időközben szintén emelkedő kis-budapesti színvonalhoz, mint két évtizeddel korábban. 29*