1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

II. BUDAPEST FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI ÉS JELLEMZŐI AZ EGYESÍTÉSTŐL NAPJAINKIG

Műveltségi viszonyok tekintetében a környék jelentősen elmaradt a várostól. Budapest népességének iskolázottsági szinvonala lényegesen magasabb volt, mint a környező településeké, jóllehet abszolút értelemben a fővárosi kép sem volt kedvező. A folyamatos szinvonalnövekedés ellenére 1941-ben a város 7 éves és idősebb népességének 39 %-a rendelkezett az általános iskola 8 osztályának megfelelő, illetve annál magasabb végzettséggel. A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint Kis-Budapesten és a peremkerületekben, százalékban 1910-1941 0 Általános iskola Középiskola 1-4 Év Összesen 0 1-7 8 Középiskola 1-4 Érettségi osztály Felsőfokú tanintézeti oklevél 1910 1920 1930 1941 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 6,2 4,3 3,1 2, 5 Kis-Budapest 72, 7 9,6 63,6 16,5 62,5 17,6 59, 0 20,2 3, 0 4,0 3, 9 6,3 8,5 7,3 8, 9 8, 0 4,3 4,0 4,0 1910 1920 1930 1941 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 14, 2 7,0 4,0 3, 3 Pe re mker ületek 77, 0 4,9 77,1 10,8 76,3 13,5 74,0 16,3 1,3 1.5 1.6 2,9 2,6 2,7 3, 6 2,6 0, 9 1,0 0, 9 A népesség gazdasági aktivitása a városban lényegesen magasabb volt mint a környéken. 1941-ben 100 aktiv keresőre Budapesten 9 inaktív kereső és 76 eltartott jutott, ugyanakkor a környéken 9 inaktív kereső és 112 eltartott. A különbség jórészt az eltérő korösszetétellel függött össze, de a magasabb gyermekszám és a városétól némileg különböző életvitel is eredményezett differenciát a két terület népességének foglalkoztatottsági színvonalában. A környező települések női népességén belül az aktiv keresők lényegesen kisebb arányt képviseltek mint Budapesten, jóllehet aktivitásuk folyamatosan - a városét meghaladó mértékben - emelkedett. A népesség foglalkozás szerinti összetétele, illetve annak változása - mind a környéket, mind a várost tekintve - az ipar súlyának, jelentőségének növekedését tükrözte. Budapesten az iparban foglalkoztatott keresők száma 1941-ben már több mint 294 ezer volt. A környék népességének foglalkoztatásában az ipar különösen jelentős szerepet játszott. 1930-ban a fontosabb ágazatok, illetve foglalkozási főcsoportok közül 3/ az őstermelés Budapesten 1, 1 %-os, a környéken 4,3 %-os, az ipar " 4Cf, 8 %-os, " 56,0 %-os, a kereskedelem és hitel " 16,6 %-os, " 9,3 %-os, a közlekedés " 6, 1 %-os, " 8,8 %-os, a közszolgálat, szabadfoglalkozás " 12,3 %-os, " 7,4 %-os arányt képviselt a népesség gazdasági ág, illetve foglalkozási főcsoport szerinti megoszlásában. 3/ Budakeszivel és Vecséssel együtt számítva. 26*