1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 15. Zala megye adatai (1972)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁT VÉGZŐK Mezőgazdasági munkának kell tekinteni a mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, állami erdőgazdaság, mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdasága, mezőgazdasági szakvállalat) és a mezőgazdasági kisüzemekben (egyéni gazdaság, háztáji és kétlaki gazdaság, részesmüvelés, illetményföld) a növénytermelés, állattenyésztés és az erdőgazdálkodás keretében végzett mezőgazdasági jellegű fizikai munkát, ideértve a mező^izdasági termékek termelésén kivül azok tárolásával, szállításával stb. kapcsolatban felmerülő tevékenységet is. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Még az emiitett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyek, ill. családtagok, ha volt önálló lakáshasználati jogcímük. Társbérlők, tulajdonos, ill. főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szempontjából - semmiképpen sem alkothattak közös háztartást. Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma a rokonokat és az "idegen" személyeket nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont a rokonokat és az "idegen" személyeket is magában foglalja. A családdal együttélő "idegen" személyek azok, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, családhoz kihelyezett állami gondozott stb.). Az egycsaládos és többcsaládos háztartások alkotják az un. "család"-háztartásokat. A "csaLád"-háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több "idegen" személy, esetleg "idegen" személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A kizárólag családtöredékekből álló háztartások a "nem család"-háztartások. Ezek a következők lehetnek: a/ Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. b/ Nem rokon egyedülállók közös háztartása. (Pl. közös háztartásban élő két barát.) Ebbe a csoportba tartoznak az "idegen" személlyel élő egyedülállók is (az "idegen" személlyel együtt). c/ Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)ból, a részcsalád(ok)ból és idegen személy(ek)ből, valamint az egyedülálló(k)ból és idegen személyek részcsaládjából álló háztartások. Részcsaládot alkotnak: - az együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi) kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.), - ha csak az egyik szülő él egyedülálló házas, vagy volt házas (özvegy, elvált) gyermekkel, - ha csak az egyik nagyszülő él - családi állapotra való tekintet nélkül - egyedülálló unokával (dédunokával). XXII