1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Munkaerőmérleg

A város aktiv keresőinek viszonylag jelentős része-43 %-a - nő, ez meghaladja az országos (41 %) és a megyei (38 %) arányokat. A női népesség foglalkoztatásának áttekintését két vonatkozásban is indokolt különös figyelemre méltatni. - A női népesség Székesfehérvár lakónépességének kisebbik felét alkotja, aminek egyik fő oka éppen az, hogy a városban munkavállalás miatt ideiglenes bejelentővel lakók túlnyomó része férfi. A nők 50 % alatti aránya mindenesetre lényegében helyi sajátosság, mely az országban általánosan és a legtöbb magyar városban kialakult helyzettel ellentétes. Ilyen körülmények között pedig a női munkaerőforrás kiemelkedően kedvező hasznosításával lehetett a fentebb említett 43 %-os foglalkoztatottsági arányt elérni. - Egyes Székesfehérvárhoz hasonlóan fejlődő ipari városokban a férfi munkaerő hiánya mellett a munkára jelentkező nők elhelyezése még ma is nehézséget okoz és így a női aktiv keresők aránya nem éri el a kívánatos szintet. A munkavállalási korban levő női népesség foglalkoztatásának áttekintésével egyidejűleg meg kell jegyezni, hogy a megfelelő korú férfiaknál a foglalkoztatás mértéke megközelítette a lehetőségek felső határát. (80 % aktiv kereső, a csaknem 20 %, kisebb részben inaktiv kereső és túlnyomórészt tanuló.) A 14-59 éves korú nem tanuló eltartott férfiak száma 200 fő alatt marad, tehát csupán néhány ezreléket tesz ki és legfeljebb egyedi kivételektől eltekintve ezek is valószínűleg munkaképtelen személyek. A lakónépesség gazdasági aktivitása 14-54 éves nő összesen (1 000 fő) százalék Népesség Aktiv kereső Inaktiv kereső Ebből: nyugdíjas, járadékos gyermekgondozási szabadságon levő Eltartott Ebből: tanuló egyéb eltartott 23, 8 16,8 1.9 0,2 1.7 5,1 2, 8 2,3 100, 0 70, 5 8, 0 0, 8 7, 2 21,4 11, 8 9, 6 Az adatok bizonyítják, hogy Székesfehérváron a munkavállalásra alkalmas korú nők foglalkoztatása - a munkából rendszerint nem véglegesen kikapcsolódott gyermekgondozási szabadságon levő anyákat is számításba véve - közel 80%, a nem tanuló eltartott nők aránya nem éri el a 10 %-ot. Ez utóbbiaknál feltételezhető, hogy - számszerűen jelentéktelen kivételtől eltekintve - azok maradtak a háztartásban, akik családi vagy egyéb körülményekre való tekintettel nem is kivántak munkát vállalni, illetve uj munkavállalóként már életkoruknál fogva is kevésbé jöhetnek számításba. Az adatok részletesebb korcsoportok szerinti vizsgálata is a fentiekre utal, mivel a 14-54 éves nem tanuló eltartott nők többsége - 1 250 fő - az idősebb munkaképes korosztályokhoz tartozik. Azonos korcsoporton belül vizsgálva, a nem tanuló eltartott nők száma a 40 évesnél fiatalabbak kö34