1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

VI. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

LAKÁS Lakás az eredetileg e célra épitett vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakásra alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással műszakilag (épitészetileg) összefüggő egysége, amelynek lépcsőházra, előcsarnokra, folyosóra, udvarra, utcára, térre, stb. külön kijárata van. A lakás egy helyiségből is állhat. A lakások között szerepelnek az - általában magánszemélyek tulajdonát képező - olyan állandó jellegű épületben levő nyaralók is, amelyek nyári lakás céljára épültek és alapterületük eléri a 20 m

2-t. Egy lakásnak tekintjük az egymással müszakilag(épitészetileg)összefüggő - belső átjárókkal, ajtókkal összekötött - helyiségek csoportját, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több helyiség átjáróit lezárták és a helyiségek igy elválasztott részeit több család lakja. Nem számit külön lakásnak az olyan különálló helyiség (pl. nyárikonyha), amelyet azzal a céllal építettek, hogy a lakás részét képezze, függetlenül attól, hogy abban a lakást használó család vagy más személy (pl. albérlő) lakik. Ha egyes, korábban összefüggő helyiségeket - önálló lakás kialakítása céljából - műszakilag leválasztották, az uj létesítmény külön lakást képez. Az "egy lakás" fogalmának meghatározására - nemzetközi gyakorlatban is elfogadott - műszaki (építészeti) egységet az 1960. évi népszámlálás alkalmazta első izben. E fogalom pontos meghatározásának hiányában az 1949. évi népszámlálásnál a két vagy több szobás, több család által lakott lakások egy részét családonként, mint külön lakást irták össze. Lakott lakás az, amelybe az összeírás időpontjában legalább egy személy állandóan vagy ideiglenesen rendőrségileg be van jelentve. Nem lakott lakás - nyaraló, nyári lakás kivételével - az, amelybe az összeírás időpontjában sem állandó, sem ideiglenes tartózkodásra egyetlen személy sem volt bejelentve. (Ilyenek: kiadatlan, üresen álló lakások, műszakilag már átadott, de még nem lakott lakások. ) Nyári lakás a lakásul csak nyáron használt, un. nyaraló, valamint az állandó lakásul nem használt, csak nyári dologidőben szállásul szolgáló tanyai épületben levő lakás. Az a nyári lakás, amelynek az összeírás időpontjában bejelentett lakója volt, a lakott lakások között szerepel. KOMFORTOSSÁG A lakások komfortosság szerinti csoportosítása - az 1960. évi népszámlálással egyezően két alapvető szempont figyelembevételével történt; mégpedig fürdőszobával (mosdófülkével) és lakáson belüli vizöblitéses WC-vel való ellátottság szerint. Ez az egyszerűbb csoportosítás az 1971, évi (1/1971. ÉVM. számú) lakásrendelettől annyiban tér el, hogy a főzőhelyiséget, a közművesítést és a melegvízellátást, mint járulékos ismérveket figyelmen kivül hagyja. Az adatfelvételi utasítás azonban ezek figyelembevételére bizonyos szabályokat tartalmaz, (így pl. "Fürdőszoba az általában fürdőkáddal és szennyvízelvezető csatornával ellátott helyiség" stb. ) A lakás fűtési módjára az alapösszeirás nem tért ki, igy az összkomfortos lakásokösszevonn tan, a "komfortos" csoportosításban szerepelnek. Komfortos az a lakás, amelyben fürdőszoba (mosdófülke) és vizöblitéses WC van. 341