1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Munkaerőmérleg

Az emiitett korcsoportok súlya a lakónépességen belül Székesfehérváron nagyobb, mint a megyében. A gazdaságilag produktívnak minősülő lakosságnak ez a viszonylag nagyobb létszáma azzal magyarázható, hogy főleg a városi munkalehetőségek gyakoroltak vonzó hatást a megye községeinek népességére. A Székesfehérváron munkát vállaló vidékieknek egy része véglegesen beköltözött a városba, de jelentős a lakónépességben azoknak a száma is, akik ideiglenes bejelentővel rendelkeznek ugyan - azonban éppen kereső foglalkozásukkal, vagy tanulmányaikkal kapcsolatban idejük döntő részében ott laknak, csak hét végén, vagy sokszor még ritkábban térnek haza állandó lakóhelyükre. Ez az utóbbi réteg figyelemreméltó részt képvisel, amit az is bizonyít, hogy az 1970. január 1-i állapot szerinti lakónépesség mintegy 5 ezer fővel haladta meg a jelenlevő népességet. A 14-59 éves férfiak és 14-54 éves nők között az aktiv keresők aránya jóval magasabb a teljes lakónépességre kimutatott aránynál. A munkavállalás szempontjából kora alapján tekintbe vehető székesfehérvári lakosságnak több mint háromnegyed része - közel40 ezer személy - ténylegesen aktiv keresőként dolgozik. Emellett további 2 500 fő nem dolgozik ugyan, de nyugdij, járadék vagy gyermekgondozási segély cimén önálló keresettel rendelkezik. Ide tartoznak pl. a rokkantsági nyugdíjban részesülő munkaképes életkorú személyek, valamint a gyermekgondozási szabadságon levő anyák, akiknek szabadságuk tartama alatt a megállapított gyermekgondozási segélyt folyósítják. Amennyiben ezeket az inaktiv keresőket is figyelembe vesszük, a munkavállalásra alkalmas korú lakosságnak valamivel több mint 80 %-a - vagy mint dolgozó, vagy mint korábbi munkaviszony alapján nyugdíjra, járadékra stb. jogosult személy - keresőnek tekinthető. A fennmaradó alig 20 % tartozik csupán az eltartottak kategóriájába. Az eltartottnak minősülő 14-59 (54) éves székesfehérvári lakosok túlnyomó része nappali tagozatos tanuló, tehát • valójában nem tartozik a foglalkoztatás szempontjából azonnal számításba jövő munkaerőtartalékhoz. A nem tanuló eltartottak száma mindössze 2 400 fő, alig 5 %. A város munkavállalásra alkalmas korú lakónépességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlását összefoglalóan az alábbi tábla szemlélteti. A lakónépesség gazdasági aktivitása 14-59 éves férfi, 14-54 éves nő A lakónépesség gazdasági aktivitása összesen (1 000 fő) százalék Népesség 52, 6 100, 0 Aktiv kereső 39, 8 75, 7 Inaktiv kereső 2, 5 4,7 Ebből: nyugdíjas, járadékos 0, 8 1.5 gyermekgondozási szabadságon levő 1,7 3,2 Eltartott 10, 3 19,6 Ebből: tanuló 7,9 15,0 egyéb eltartott 2,4 4,6 Az eltartottak aránya Fejér megye egészét tekintve nagyobb - 22% - mint Székesfehérváron, ahol még a 20 %-ot sem éri el. Még szembeötlőbb a különbség a nem tanuló eltartottakat vizsgálva, mivel ezek a megye lakosságának több mint 11 %-át alkotják, szemben a város csupán 4, 6 %-os arányával . 32