1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - A népesség számának alakulása (1870-1970)

főt (17). A harcok idején a város csaknem elnéptelenedett, a lakosság háromnegyed része elemenkült. Az élet visszatérése után viszont menekültekkel, katonasággal, hadifoglyokkal hirtelen felduzzadt a népesség száma és súlyos ellátási nehézségek léptek fel (18). Az elszenvedett megpróbáltatások hatására sokan elhagyták a várost, az elmenekültek egyrésze pedig nem tért vissza. így az 1949. évi népszámlálás idején közel 7 000 fővel, 14 %-kal kevesebb volt a lakosság, mint nyolc évvel korábban, megyén belüli aránya pedig az 1910, évi szint alá esett. Igazán gyors fejlődést Székesfehérvár életében a szocializmus épitésének időszaka hozott. A növekedés elsősorban az erőteljes iparositás eredménye volt. Meggyorsította a fejlődést, hogy a vándorlási nyereség nagymértékű emelkedése egybeesett a demográfiai hullámmal. 1949 és 1960 között a város népességszáma több mint 5 000 fővel (12 %-kal) a természetes szaporodás, és több mint 9 000 fővel (22 %-kal) a vándorlási többlet következtében emelkedett. Fékezőleg hatott viszont a növekedés ütemére az 50-es évek iparfejlesztési iránya. Ez ugyanis a megyében a döntő súlyt az uj szocialista városra, Dunaújvárosra helyezte. így, mialatt a megyeszékhely népessége 15 ezer fővel gyarapodott, Dunaújvárosé 27 ezerrel. Az 1950-es évek végétől Székesfehérvár ismét visszanyerte vezető szerepét a megyében. Bár a születések száma az 1950-es évek közepétől közel egy évtizeden át visszaesett, ezt ellensúlyozta a város erősödő vonzóhatása, igy a fejlődés töretlenül folytatódott. S bár az utóbbi években a születések száma emelkedett, sőt 1968-ban és 1969-ben a természetes szaporodás üteme a megyei átlagot is meghaladta, mégis az 1960 és 1969 közötti tényleges szaporodás négyötöde vándorlási többletből származott. Mindezek hatására a legutóbbi 10 évben a város népessége az 1949-1960 közöttinél nagyobb mértékben, több mint 17 ezer fővel nőtt és 3, 5 ezerrel már meghaladta Dunaujváros népességfejlődését. A tényleges szaporodás abszolút mértéke ennél csak Budapesten és a megyei városokban volt nagyobb. 1970. január 1-én az emiitett városokon és az azóta megyei várossá nyilvánitott Győrön kivül már csak Kecskemét népességszáma haladta meg Székesfehérvárét. » A népesség A város Év száma az előző népszámlálás a megye népességének helye a városok sorrendjében Időszak Tényleges szaporodás, fogyás (-) százalékában helye a városok sorrendjében 1949 42 056 86,1 14,2 11. 1941-1948 -6 805 1960 56 726 134,9 15,8 9. 1949-1959 14 670 1970 73 949 130,4 18,9 8. 1960-1969 17 223 A népesség elmúlt 10 éves növekedésének szemléltetőbb bemutatására a következő táblázatban az ország hasonló nagyságú városainak adataival teszünk konkrét összehasonlitást. Város i A jelenlevő népesség száma 1970.1. 1-én A tényleges szaporodás 1960-1969 között Város i A jelenlevő népesség száma 1970.1. 1-én szám szerint százalékban Kecskemét 77 484 11 096 16, 7 Székesfehérvár 73 949 17 223 30,4 Nyiregyháza 70 640 13 697 24, 1 Tatabánya 65 130 13 051 25, 1 Szombathely 64 485 9 727 17, 8 14