1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

<w ben az 1949. évi 59 ' %-os és az 1960. évi 45 ' %-os aránnyal. A nők fokozottabb munkavállalása hasonlóx/ képpen befolyásolja az aktiv kereső feleségek arányát; 1949-ben a házaspárból álló családok 9 ' %-ában, 1960-ban 37

X/ %-ában és 1970-ben 51 %-ában a feleség is aktiv kereső. Gsaládösszetétel 100 családra jutó családtag aktiv kereső 100 aktiv keresőre jutó inaktiv kereső és eltartott Házaspár Apa gyermekkel Anya gyermekkel 306 237 251 154 132 116 99 80 117 Összesen 301 150 100 A családfők 78 %-a aktiv kereső, ami megfelel az összes aktiv keresők több mint a felének (ezenkivül 20 % az inaktiv kereső családfő). A munkavállaló feleségek az összes aktiv keresőknek közel egyharmadát (31 %) képviselik. A családok társadalmi-foglalkozási összetételét vizsgálva az elmúlt 10 év alatt, az aktiv kereső családfők családjainak részaránya csökkent, ezen belül lényegesen a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjai; utóbbiak az 1960. évi arány több, mint felére. Ez idő alatt az inaktiv kereső családfők családjainak aránya megnőtt: mig az előző népszámláláskor minden 12. családfő volt inaktiv kereső, 1970-ben már minden ötödik. A családok átlagos nagyságában - csak a nagyobb társadalmi-foglalkozási csoportokat véve figyelembe -legnagyobb különbség az 1949.évi népszámláláshoz viszonyitva az aktiv kereső mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjainál volt. Ebben a csoportban 100 családra 1970-ben 314 személy jutott, 47 személlyel kevesebb, mint 1949-ben, de 3 személlyel több, mint 1960-ban. Az aktiv kereső nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjainál fokozatos csökkenés mutatkozik, a 100 családra jutó személy 1949-ben 331, 1960-ban 326 és jelenleg 324. A szellemi foglalkozásúak családjainál 1949 és 1960 között az átlagos családnagyság emelkedett, az 1970. évi népszámlálásnál ebben a csoportban a 100 családra jutó családtagok száma alacsonyabb lett mint 20 évvel korábban (308, ill. 313, ill. 306). Nagyjából hasonlóan alakult a családok átlagos gyermekszáma is. 1949 óta a legszámottevőbb csökkenés - 100 családra számitva 173-ról 123-ra - ugyancsak az akti / kereső mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjaiban következett be. LAKÁSOK - LAKSÜRÜSÉG 1970-ben az ország lakásállománya 3 millió 142 ezer volt, 384 ezerrel (14 %-kal) több, mint az előző népszámlálás időpontjában. Ez a lakásállomány növekedés természetesen ennél számottevően több lakás épitésének az eredménye, amit azonban csökkentett a lebontott és egyéb ok miatt megszűnt lakások száma. A lakások közül 107 ezer volt nem lakott, mintegy 2, 3-szerese az 1960. évinek. A nem lakott lakások 30 %-a nyári lakás, ezek száma az előző népszámlálás óta megháromszorozódott. A lakásokon kivül 24 ezer egyéb lakásegységet (gazdasági helyiséget, ideiglenes és mozgó létesítményt) használtak lakás céljára. x/ Az inaktiv keresőkkel együtt. 7 - 49