1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Az összes háztartások 81 %-a "család"-háztartás, ettől az aránytól a legnagyobb eltérést Budapest és Szeged mutatja, ahol az összes háztartásnak csak 72 %-a, ill. 71 %-a a "család"-háztartás. A megyék között a "család"-háztartások aránya Csongrád megyében a legalacsonyabb (80 %), ezzel szemben egyaránt 88 %-kal Szabolcs-Szatmár és Baranya megyében a legmagasabb. Békés, Hajdú-Bihar és Komárom megyében van viszonylag a legtöbb "rokon és idegen személy nélkül élő" egycsaládos háztartás. Az összes háztartások 5 %-a un. többcsaládos háztartás, ez az arány 1960-hoz képest nem változott. A többcsaládos háztartások száma 1960-hoz viszonyitva 19 ezerrel - közel 12 %Tkal - emelkedett, ugyanakkor a nagyobb taglétszámú háztartások aránya csökkent. A kétcsaládos háztartások 22 %-a csak négy személyből, 38 %-a öt személyből és 26 %-a hat személyből áll; az ennél nagyobb létszámú háztartások aránya rohamosan csökken. A három- és többcsaládos háztartások egynegyede 7 és közel egyharmada 8 személyből álló háztartás; továbbá minden nyolcadikban él 10 vagy ennél több személy. A többcsaládos háztartások aránya a városokban és községekben is azonos az 1960-as arányokkal, Budapesten és a többi városban átlagosan 4 %, a községekben 7 %. A megyék között a legtöbb többcsaládos háztartás Baranya (10, 2 %), Somogy (9, 7 %) és Zala (9, 4 %) megyében van. Hajdú-Bihar megyében az összes háztartásoknak mindössze 3,4 %-a volt többcsaládos. A 100 háztartásra jutó személyek száma az 1970-es népszámlálásnál a különböző település-csoportokat figyelembe véve mindenhol csökkent (4 % körül); Budapesten átlagosan 100 háztartásra 256 személy jut, 11-gyel kevesebb, mint 10 évvel korábban, a többi városban az átlagos háztartásnagyság 302-ről 291-re, a községekben 329-ről 318-ra csökkent. A 100 háztartásra jutó személyek száma a legalacsonyabb Szegeden (255), ill. Budapesten (256). 100 háztartásra a legtöbb személy Szabolcs-Szatmár és Baranya megyében jut (342, ill. 340). A "család"-háztartások több mint négyötöde 2-4 tagu, a 6 tagu vagy annál nagyobb háztartások aránya meghaladja a 6 %-ot. 100 "család"-háztartásra átlagosan 340 személy jut; ezen belül a kétcsaládos háztartásokra 540, a három- és többcsaládos háztartásokra 804. A "nem család"-háztartásokat is figyelembe véve 100 háztartásra 13 személlyel jut kevesebb (297), mint az előző népszámláláskor. Budapesten az összes háztartás 30 %-a két személyből áll, a hat és több személyből álló háztartások aránya csupán 2 %. A községekben a háztartásoknak csak egynegyede kétszemélyes és minden tizennegyedik háztartás hat- és többtagú. A háztartás tagjainak száma Család-háztartások A háztartás tagjainak száma száma (1 000-ben) százalékos megoszlása A háztartás tagjainak száma 1960 1970 1960 1970 2 771 805 30 30 3 723 797 28 29 4 571 646 22 24 5 301 296 11 11 6 - X 222 176 9 6 Összesen 2 588 2 720 100 100 A háztartások nagyságának területi alakulásával szorosan összefügg, hogy a nagyobb háztartások a községekben gyakoribbak, mint a városokban. Az egyszemélyes háztartások aránya mind Budapesten (22 %-ról 24 %-ra), mind a többi városban (16 %-ról 18 %-ra), mind a községekben (11 %-ról 13 %-ra) növekedett az előző népszámláláshoz képest; a hat és több személyből álló háztartások aránya viszont (3 %-ról 2 %-ra; 6 %-ról 4 %-ra és 10 %-ról 7 %-ra) csökkent. V ... 42