1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A szellemi foglalkozású férfiaknál az irodai foglalkozásúak egyébként sem magas aránya tovább csökkent, a szakalkalmazottaké növekedett, a nőknél a tiz évvel korábban már kialakult arányok lényegében nem változtak. Az összes szellemi foglalkozásuaknak több mind a fele nő. Az egyes csoportokon belül a férfiak és nők aránya nagyon lényegesen eltérő, bizonyos szakmai csoportokban a férfiak, másokban a nők túlsúlya vált jellemzővé. A korábbiakban és hagyományosan is túlnyomóan nők végezték az irodai, az egészségügyi és oktatási - egyetemi végzettséget nem igénylő - munkákat. Ez az elmúlt időszakban már kialakult helyzet még tovább stabilizálódott, bár a műszaki foglalkozású nők száma tiz év alatt megháromszorozódott. Az államigazgatási, gazdasági vezetőké majdnem kétszeresére nőtt, e változás azonban a szóbanforgó csoportok kis női létszáma miatt nem olyan számottevő. Ugyanezen idő alatt az egészségügyi, kulturális stb. foglalkozásúak száma 50 %-kal, az irodai dolgozóké kétszeresére nőtt, s ez utóbbi csoportban a szellemi foglalkozású nők 61 %-a dolgozik. A kulturális, egészségügyi szakalkalmazottaknak már több mint négyötöde, az irodai dolgozóknak majdnem négyötöde nő. Alig tapasztalható e téren változás a műszaki irányítók között, ahol a nők aránya ugyan valamivel nőtt, de még mindig alig haladja meg a 10 %-ot, az államigazgatási, gazdasági vezetőknek viszont már több mint egyötöde nő (1960-ban 12 %), a kulturális és egészségügyi irányító nők az összes ilyen foglalkozásúak 44 %-át teszik ki a tiz évvel ezelőtti 34 %-kal szemben. Szellemi foglalkozási főcsoport Aktiv kereső nő Szellemi foglalkozási főcsoport szám (1 000 fő) százalék Szellemi foglalkozási főcsoport 1960 1970 1960 1970 Műszaki 21 61 6 9 Államigazgatási, gazdasági 15 29 4 4 Egészségügyi, kulturális 116 174 32 26 Irodai, számviteli 208 417 58 61 Összesen 360 681 100 100 Az egyes csoportokhoz tartozó szellemi foglalkozásúak számában bekövetkezett változást jól szemlélteti más csoportokhoz viszonyított arányuk. Az előző népszámlálás óta jelentősen - 4-ről 8-ra - emelkedett a száz fizikai dolgozóra jutó műszaki irányítók és szakalkalmazottak száma. Az egyes népgazdasági ágak között a műszaki foglalkozásúak aránya jelentősen eltérő. 100 mezőgazdaságban dolgozó mezőgazdasági foglalkozásura 5, iparban dolgozó ipari foglalkozásura 17, építőiparban dolgozó építőipari foglalkozásura 26 műszaki dolgozó jut. Népgazdasági ág 100 megfelelő egyéni foglalkozású fizikai dolgozóra jutó műszaki irányító műszaki szakalkalmazott műszaki dolgozó együtt Mezőgazdaság Ipar Építőipar 2 5 12 3 12 14 5 17 26 Az egészségügyi, kulturális és szociális ellátás alakulását mutatja, hogy a 10 000 lakosra jutó aktiv orvosok száma 15-ről 19-re, az ápolók száma 18-ról 29-re emelkedett, a gyógyszerészek száma nem változott. Részben a pedagógusok számának növekedése, részben a gyermekek számának csökkenése következtében javult tiz év alatt az oktató arány, ezer óvodáskorú gyermekre 34 óvónő jut (1960-ban 15), minden ezer általános iskolai tanulóra 55, középiskolai tanulóra 79 tanár (tanitó) jut, az 1960. évi 44, ill. 69-cel szemben. t 36