1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét az ország különböző területein általában ugyanazon arányok jellemzik, mint országosan. Szinte minden területen magas az aktiv keresők aránya, továbbá csökkentek a gazdasági aktivitás tekintetében korábban mutatkozott nemek közötti aránytalanságok is. Valamennyi megyére jellemző a viszonylag magas tanulószám és arány, fiuknál és leányoknál egyaránt. A korábbiakhoz hasonlóan Budapest megelőzi a megyéket a gazdaságilag aktiv keresők aránya tekintetében, ugyanis a budapesti népességnek 55 %-a gazdaságilag aktiv. Megállapítható azonban, hogy bár egyes megyékben ennél még jóval alacsonyabb arányok is találhatók, egyre több megye zárkózik fel e tekintetben Budapest mögé. A négy megyei jogú városban és 10 megyében legalább 48 % az aktiv keresők aránya, s ezekben a megyékben az eltartottak aránya 40 % körül mozog. A férfiak között az aktiv keresők aránya nagyjából minden megyében 60 % körüli, csupán SzabolcsSzatmár, Hajdú-Bihar és Nógrád megye (55, ill. 56 %) marad le lényegesebben e mögött. A női népességen belül az aktiv keresők aránya területenként már nagyobb eltéréseket mutat, bár egyértelműen megállapítható, hogy a férfiak és a nők között e téren megmutatkozó különbségek lényegesen csökkentek. Budapesten és a megyei jogú városokon kivül 9 megyében meghaladja, ill. eléri a női népességből az aktiv keresők aránya a 38 %-ot, legalacsonyabb ez az arány Hajdú-Bihar (26 %), Borsod-Abaúj-Zemplén (29 %), Szabolcs-Szatmár és Szolnok (31, 30 %) megyében. GAZDASÁGI AKTIVITÁS KOR SZERINT ÉS AZ AKTIV KERESŐK KORÖSSZETÉTELE Az előbbinél még pontosabb képet ad a munkaképes korú népesség - a 15-59 éves férfiak és a 15-54 éves nők - gazdasági aktivitás szerinti összetételének vizsgálata. A munkaképes korú népesség számánál jóval nagyobb mértékben - számszerint majdnem 500 ezer fővel - emelkedett tiz év alatt az ilyen korú aktiv keresők száma, s ennek megfelelően a népességen belüli arányuk is. 1970-ben az összes munkaképes korúak több mint háromnegyede aktiv kereső, nem egészen egyötöde eltartott, a tiz évvel ezelőtti 71, ill. 28 %-os aránnyal szemben. Negyven évvel korábban a munkaképes korú népességnek még alig több mint 60 %-a volt aktiv kereső, majdnem kétötöde pedig eltartott. Gazdasági aktivitás 15-59 éves férfi és 15-54 éves női népesség szám (1 000 fő) százalék 1930 1949 1960 1970 1930 1949 1960 1970 Aktiv kereső 3 212 3 513 4 104 4 596 Inaktív kereső 80 81 56 270 Eltartott 1 977 2 014 1 594 1 172 Ebből: tanuló . . . . 269 459 61 1 38 63 1 36 71 1 28 5 76 5 19 Összesen 5 269 5 608 5 754 6 038 100 100 100 100 A munkaképes korú férfiakra ma is az jellemzőjgazdasági aktivitás szempontjából, ami 1960-ban volt, vagyis közöttük alig van olyan, aki nem dolgozik, vagy nem tanul. A munkaképes korú aktiv kereső férfiak számának kismértékű emelkedése ellenére arányuk a munkaképes korú férfiakon belül visszaesett, csupán 88 % az 1960. évi 92 %-kal szemben, az inaktiv keresőké némileg emelkedett, az eltartottaké pedig 7 %-ról 9 %-ra nőtt. Az arányeltolódás oka főként az, hogy a munkaképes korú férfiakon belül a továbbtanuló eltartottak aránya a tiz évvel ezelőtti nem egészen 6 %-ról több mint 8 %-ra nőtt, ami 90 ezres tanulószámnövekedést mutat. 24