1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

IV. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE

4. A MINTA KORREKCIOJA Az előző pontban jelzett okból, a lakások lakottságának szórása miatt a minta a személyek száma tekintetében nem felelt meg pontosan a rendelkezésre álló alapsokaságnak. Ezenkivül a 100-as kezdőszám miatt néhány egységgel kevesebb lakás, illetve intézeti lakó került mintába. A különbségeket korrekcióval egyenlítettük ki. Az eljárás bizonyos számú alkalmas lakásnak a mintába való behelyezéséből és bizonyos számú, megfelelő nagyságú lakásnak a mintából való kiemeléséből állott. A korrekciót a népszámlálási kiadványok első kötetében már közzétett előzetes lakás- és népességszámhoz, mégpedig az ott közölt jelenlévő népességhez igazitva végeztük el. A végleges adatok, melyek a teljeskörü feldolgozás eredményeképpen későbbi időpontban közzétételre kerülnek, természetesen elfognak térni e mintanagyságtól, részben kimaradt személyek utólagos összeírása, részben a felülvizsgálat során végzett helyesbítések folytán. A korrekció céljára már az 1 %-os minta készítése során gondoskodtunk tartalékról, mégpedig minden 1 000-ik lakás, ill. 500-ik intézeti lakó adatainak kimásoltatása révén. Ezek tehát szintén véletlen mintát képeznek. A behelyezendő, ill. kiemelendő lakások kiválasztása pedig véletlen számtáblázat segítségével történt. A követett módszer teljesen megalapozott, ha a korrekció során felhasznált lakásoknak a lakók száma szerinti megoszlása megegyezik a lakásoknak alapsokaságbeli megoszlásával. Ebben az esetben a korrekció után a lakások mintabeli megoszlása jobban megközelíti az alapsokaságbeli megoszlást, mint a korrekció előtt. A müvelet végrehajtásához meg kellett határozni a korrekció során a mintából kiemelendő és a mintába behelyezendő különböző lakosszámu lakások számát. Jelöljük x.-vel a i-lakóju lakások relatív gyakoriságát az alapsokaságban. A-val jelöljük a mintabeli népességszámnak az előírttól (az előzetes népszámtól) való eltérését, amely pozitív vagy negatív aszerint, hogy a kiválasztott minta népességszáma nagyobb vagy kisebb a kivánt mintaterjedelemnél. B-vel jelöljük a kiválasztott lakások számának a kivánt lakásszámtól való eltérése abszolút értékét. Minthogy az átlagos lakottság 3 és 4 között van, azért a korrekció elvégzéséhez szükségelt "kis lakottságu" lakásoknak az 1,2 és 3 lakójukat, "nagy lakottságu" lakásoknak a 4, 5, 6 és 7 lakójuakat tekintettük. A p relatív gyakoriságokat az 1960. évi népszámlálási eredmények alapján alakítottuk ki, figyelembe véve az 1968. évi mikrocenzus által jelzett változásokat. A korrekció során a mintából kiemelésre kerülő, ill. pótlólag a mintába helyezendő lakások száma közötti különbségnek éppen a B eltéréssel kell egyenlőnek lennie, ezért hl i=l i=4 aszerint, hogy A^O A korrekció során felhasznált i lakóju lakások számát pedig ugy kell megválasztani, hogy a korrekció eredményeképpen a minta elemszám A-val változzon, mégpedig növekedjék vagy csökkenjen aszerint, hogy eredetileg A<0 vagy A>0 volt. E feltételből adódik: 3 7 /10/ i=l i=4 A korrekció során felhasznált különböző lakottságu lakások számának - a minta torzításának elkerülése érdekében - követniök kell az alapsokaság lakásainak ismert 226