1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

Az oklevéllel rendelkezők kétharmada férfi, egyharmada nő. A férfi oklevelesek körében a műszakiak vannak túlsúlyban, ezzel szemben a női oklevelesek közel kétharmada pedagógiai végzettségű. A nők körében a műszaki oklevelesek száma 1960 óta mintegy négyszeresére, a közgazdaságiaké közel háromszorosára nőtt. Az elmúlt évtized alatt - az uj felsőfokú tanintézetek létrehozásával párhuzamosan - emelkedett az oklevelesek körében a fiatalok aránya. Mig 1960-ban az oklevelesek 52 %-a 40 évesnél fiatalabb volt, addig 1970re ez az arány 54 %-ra emelkedett. A férfi diplomások fele, a nőknek pedig kétharmada 40 éven aluli. A népesség iskolai végzettsége városban és falun különböző. Az iskolai végzettség szinvonala Budapesten a legmagasabb, a községekben a legalacsonyabb. A 15 éves és idősebb népességnek Budapesten 68 %-a, a többi városban 60 %-a, a községekben csupán 42 %-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát. Ez az arány a dunántuli megyékben általában magasabb, mint az Alföldön. Különösen alacsony Hajdú-Bihar megyében, ahol 36 %. A 18 éves és idősebb népességből legalább érettségivel rendelkezők aránya még szembetűnőbb különbségeket mutat. Arányuk Budapesten több mint egynegyed, a többi városban egyötöd, ezzel szemben a községekben alig éri el a 8 %-ot. A 25 éves és idősebb népességből felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzettek aránya a budapesti 9, 4 %-kal és a többi város 5, 8 %-os arányával szemben a községekben csupán 1, 7 %. A megyék közül Győr-Sopron megyében a legmagasabb (4, 6 %), a megyei átlagnak mintegy másfélszerese. A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételének alakulását nagyrészt a kereső tevékenységet folytatók, a foglalkoztatottak száma határozza meg, amely az elmúlt évtizedekben jelentősen módosult. Az 1960 óta eltelt tiz év első éveire az aktiv keresők számának átmeneti csökkenése, majd újbóli emelkedése volt jellemző. A növekedés jórészt 1968-1969-ben következett be, amikor az 1950-es évek eleji nagy létszámú évjáratokba tartozók aktiv keresővé válása már érezhető volt. Mindezek következtében az aktiv keresők száma 1970-ben - az elmúlt évtizedben bekövetkezett csaknem negyedmilliós növekedés eredményeként - elérte az 5 milliót. Negyven év alatt az aktiv keresők száma több mint 1 millió 200 ezer fővel, az 1930. évi aktiv keresők számának több mint egyharmadával emelkedett. Az elmúlt tiz éves időszak elejére esik az idős mezőgazdasági keresők nyugdíjazása, 1967-re pedig a gyermekgondozási segély bevezetése, amely intézkedések a gazdasági aktivitás alakulását erőteljesen befolyásolták. 1960 óta a nyugdijasok, járadékosok száma majdnem megháromszorozódott, s emellett közel 150 ezer nő volt gyermekgondozási szabadságon, igy az inaktív keresők (nyugdijasok, járadékosok, gyermekgondozási szabadságon lévők stb. ) együttes száma megközelíti az 1 millió 400 ezret. A nyugdíjjogosultság kiterjesztésének eredménye jelentkezik abban, hogy a negyven évvel ezelőtti népszámlálásnál kimutatott inaktív keresők száma csaknem nyolcszorosára nőtt. Az aktiv és inaktív keresők számának 1960 óta tapasztalt emelkedésével párhuzamosan az eltartottak száma több mint 800 ezer fővel, közel egyötödével, 3 millió 900 ezerre csökkent. A tiz év alatt bekövetkezett változások eredményeként módosult a népesség e három nagy csoportjának a népességen belüli aránya. Mig ugyanis az 1960. évi népszámlálás alkalmával az aktiv keresők és eltar21