1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok az 1 %-os képviseleti minta alapján (1971)

III. A FOGALMAK MAGYARAZATA

Népgazdasági ág Ágazat Folytatás Alágazat Kereskedelem Belkereskedelem Külkereskedelem Termelőeszközkereskedelem és készletezés - Felvásárló kereskedelem - Melléktermék- és hulladékgyűjtés - Nagykereskedelem Bolti kiskereskedelem - Gyógyszerkereskedelem - Vendéglátás Fogyasztási szövetkezetek - Kereskedelmi szolgáltatás Külkereskedelem Szolgáltatás Egészségügy, kultura Személyi és üzleti szolgáltatás Lakásszolgáltatás Egészségügyi és szociális szolgáltatás Kulturális szolgáltatás Tudomány és tudományos szolgáltatás Személyi szolgáltatás - Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Üzleti szolgáltatás Lakáskezelés és —fenntartás Egészségügyi szolgáltatás - Szociális szolgáltatás és üdülés Oktatás - Népmüvelés, művészet Művészeti intézmények és egyéb kulturális szolgáltatás - Sport és testnevelés Tudományos intézetek Közigazgatás és egyéb Közigazgatás és védelem Pénzintézeti szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb, az ágazatokba be nem sorolhatók Költségvetési gazdasági szolgáltatás - Védelem - Rend- és jogbiztonság - Központi igazgatási szervek - Helyi igazgatási szervek Pénzintézetek - Biztositóintézetek Egyéb szolgáltatás Egyéb foglalkozásúak - Egyéb besorolhatatlan foglalkozásúak Egyes táblázatokban különböző, a célnak megfelelően alkalmazott ági összevonások szerepelnek, melyekben a fent felsoroltak közül meg nem nevezett ágazatok "egyéb" megjelöléssel tartalmazzák azokat. Az egyes népgazdasági ágakba, ill. alágazatokba való besorolás a következők szerint történt! a/ Az aktiv keresők nagy többségét kitevő alkalmazottak és termelőszövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba az ágba - alágazatba - kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet stb. az egységes számjelrendszer szerint főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ági besorolást, igy pl. a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézmények által foglalkoztatott személyek esetében. (Pl. ha a tanárok, tanitók munkáltatójaként tanács, vagy minisztérium volt megjelölve, munkahelyük azonban - ahol tanitottak - általános iskola volt, ági besorolásuk ez utóbbi alapján történt) b/ Az önállók besorolását az egyéni foglalkozásuk határozta meg. (Pl. az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe, azon belül a megfelelő alágazatba került. ) c/ A segitő családtagok ugyanabba az alágazatba kerültek, mintáz, akinek segítettek. A kétlaki gazdaságában segitő családtag az egyéni gazdaságok szakágazatába került. d/Az inaktiv keresők részletezése szintén népgazdasági ágak, alágazatok szerint történt

(éspedig a nyugdijasok és a gyermekgondozási szabadságon levők besorolása az utolsó munkáltató, özvegyi nyugdijasoknál pedig a férj utolsó munkáltatója alapján. 208