1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok (1970)

II. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

TÉNYLEGES SZAPORODÁS, ILL. FOGYÁS: Az adott területen két népszámlálás eszmei időpontjában összeírt jelenlevő személyek száma közötti különbözet. Az 1890-1900 közötti időszakban a tényleges szaporodás adata csak a polgári népességre vonatkozik, emiatt eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözettől. A tényleges szaporodás, ill. fogyás százalékos arányának megállapításánál a viszonyítás alapja a megfelelő időszak (évtized eleji) népszámlálás adata. Az egyes népszámlálások közötti átlagos évenkénti szaporodás, ill. fogyás kiszámítása mértani átlag alapján történt. VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET: Az egyes népszámlálások közötti időszakban a tényleges szaporodás, ill. fogyás és a természetes szaporodás, ill. fogyás különbsége. TERÜLET: Az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatal legutóbbi felméréseinek eredményeivel egyeztetett adatok hektárban. (1 hektár = 1, 737726 kat. hold) NÉPSŰRŰSÉG: , , 2 , Az adott allamigazgatasi egység területének 1 km -ére jutó lakosok szama. TELEPÜLÉSRÉSZEK: A településrészek meghatározása az 5/1969. (III. 19.) ÉM. sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat előírásai alapján a következők: Központi belterület az a belterületi egység, amelynek neve általában megegyezik az államigazgatási egységet képező város, község nevével és ahonnan a város, község igazgatása történik. Egyéb belterület a község, város többi belterületi egysége. Fejlesztendő külterületi lakotthely az a településrész, amelynek fejlesztését az építési hatóság engedélyezte. Egyéb külterületi lakotthely a város, község államigazgatási határa és a belterületi határ között levő település. LAKÁS: Lakás az eredetileg e célra épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is lakásra alkalmas helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő egysége, amelynek 19