1968. ÉVI MIKROCENZUS Személyi, család- és lakás adatai (1969)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeirás időpontjában a la­kásban állandó vagy ideiglenes bejelentővel rendelkezett. A családban élők száma nem tartalmazza a lakásban lakó családnál ideiglenesen (vendégként) tartózkodókat és az un. "huzamosan távollevő" családtagokat sem. "Huzamosan távollevők" azok a családtagok, akik az összeirás időpontjában a lakásban állandó be­jelentővel rendelkeztek, de ezzel egyidőben munkavégzés, tanulás miatt más városban vagy községben ideig­lenes bejelentett lakásuk is volt. (Még abban az esetben is, ha az összeíráskor "otthon", azaz a kiválasztott lakásban tartózkodtak. ) A huzamosan távollevők sem a korábbi népszámlálások, sem az 196 3. évi mikrocenzus adataiban nem a családjuknál, hanem ideiglenes tartózkodási (munkavégzési, tanulási) helyükön szerepelnek (pl. mint intézeti háztartások tagjai, albérlő egyedülállók stb. ). Ennek megfelelően a huzamosan távollevő családtago­kat az 1968. évi mikrocenzus család- és háztartás adatai sem tartalmazzák. Kísérletképpen a családok néhány fontosabb adatát a huzamosan távollevő családtagok figyelembevételével is feldolgoztuk. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Még az emii­tett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyek, ill. családok, ha volt önálló lakáshasználati jogcimük. (Társbérlők, főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szempontjából - semmiképpen sem alkothattak közös háztartást.) Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos ház­tartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A ház­tartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma az "idegen" személyeket (magyará­zatot lásd az "Egyedülállók" cimszónál) nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont az "idegen" személyeket is magában foglalja. Az egycsaládos és a többcsaládos háztartások alkotják az un. "család-háztartásokat". A "család"­háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több "idegen" személy, esetleg "idegen" személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család (családmag) van. A kizárólag családtöredékekből álló háztartások a "nem csa­lád ' '-ház tartások. Ezek a következők lehetnek: a/ Egyszemélyes háztartás, a teljesen különélő egyedülállók háztartása. b/ Családot nem képező rokonok közös háztartása (részcsaládok). c/ Nem rokon egyedülállók közös háztartása. d/ Egyéb összetételű háztartások. 63

Next

/
Thumbnails
Contents