1968. ÉVI MIKROCENZUS Személyi, család- és lakás adatai (1969)
FOGLALKOZÁS
A változások eredményeként a 3 millió 655 ezer fizikai dolgozó közel egyharmadának ipari, valamivel több mint egynegyedének mezőgazdasági jellegű volt a foglalkozása, igy 1968-ban az ipari foglalkozásúak száma és aránya meghaladta a mezőgazdasági foglalkozásuakét. A fizikai foglalkozás jellege Fizikai foglalkozásúak 1968. év az 1963. év százalékában A fizikai foglalkozás jellege száma (1 000 főben) százalékos megoszlása 1968. év az 1963. év százalékában A fizikai foglalkozás jellege 1960 1963 1968 1960 1963 1968 1968. év az 1963. év százalékában Mezőgazdasági 1 710 1 307 944 43 35 26 72 Ipari 940 1 013 1 180 24 27 32 116 Épitőipari 216 221 275 5 6 7 124 Kereskedelmi és vendéglátóipari 155 160 183 4 4 5 114 Közlekedési és hirközlési 207 242 277 5 7 8 114 Szolgáltatási és egyéb 736 804 796 19 21 22 99 Együtt 3 964 3 747 3 655 100 100 100 98 A fizikai dolgozók között a nők aránya 34 %-ról 35 %-ra nőtt. Arányuk változatlan maradt a mezőgazdasági, némileg csökkent a közlekedési tevékenységüek között. Az ipari, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak között tovább folytatódott a nők térhóditása, igy az előbbieknek már több mint egyharmada, az utóbbiaknak kétharmada nő. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók számának visszaesése jóval nagyobb mérvű (28 %), mint a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése. Az ilyen mértékben eltérő változás - vagyis a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a mezőgazdasági tevékenységüek számának ilyen eltérő alakulása - feltehetően összefügg a legutóbbi időszakban kialakult gyakorlattal, amely szerint a mezőgazdaság részben a munkaerő célszerű foglalkoztatása, részben a nyereség növelése érdekében nem mezőgazdasági, hanem ipari stb. tevékenységet is vállal. Készben ezzel, részben a mezőgazdasági segitő családtagok számának csökkenésével magyarázható, hogy mig 1960-ban a mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozóknak csak 7 %-a volt nem mezőgazdasági foglalkozású, addig az 1968. évi adatok szerint több mint 20 %-a ipari, épitőipari, közlekedési stb. tevékenységű. Az ipari jellegű tevékenységet folytatók között - csupán a nagyobb számú dolgozót foglalkoztató szakmákat kiemelve - a már korábban is mutatkozó fejlődésen tul további jelentős növekedés tapasztalható a műszerészeknél, a fémesztergályosoknál, a gépjármű- és motorszerelőknél, lakatosoknál. Csökkent az elmúlt öt évben a bányászati foglalkozásúak (vájárok, csillések) száma, a kovácsok, olvasztárok, cipészek száma. Egyéni foglalkozás Az ipari foglalkozásúak száma (1 000 főben) 1968. év az 1963. év százalékában 1960 1963 1968 1968. év az 1963. év százalékában Lakatos 107 118 155 131 Szabó, szabász, varrónő 63 64 87 136 Fémesztergályos 30 37 51 138 Gépjármű- és motorszerelő 20 25 49 196 Vájár 45 51 47 92 Asztalos 39 41 46 112 Műszerész 24 28 45 161 Hegesztő és egyéb fémipari foglalkozású 31 38 44 116 Szövő 36 38 43 113 Cipész és más cipőipari foglalkozású 37 35 34 97 32
