1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

helyzet, csupán a mezőgazdasági aktív keresők aránya marad el az átlagtól, a többi ágazatban jelentősen magasabb ez az arányszám. Budapesten és a városokban egyaránt különösen a szolgáltatási, kereskedelmi és ipari dolgozók aránya magas. Terület Mezőgazdasági Ipari Építőipari Közlekedési Kereske- Szolgáldelmi tatási aktív keresők százalékos megoszlása Közszolgálati Egyéb Budapest 22,6 0,7 35,0 27,8 28,2 35,7 45,8 31,2 25,2 Egyéb városok 22,9 10,3 28,3 25,4 25,4 29,6 29,9 33,7 34,9 Községek.. 54,5 89,0 36,7 46,8 46,4 34,7 24,3 35,1 39,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1960-hoz képest az aktív keresők ágazatonkénti területi elhelyezkedése az építőipar kivételével alig módosult. Az építőipari keresők aránya Budapesten és a városokban egyaránt nőtt, a községekben jelentősen csökkent. Amíg 1960-ban az összes építőipari aktív keresők 55%-a községekben volt, addig 1963-ban már csupán 47%-a. A budapesti aktív keresőknek 48%-a az iparban, 12,6%-aa közszolgálatban, 10,7%-aa kereskedelemben dolgozik. Az ipar-építőipari aktív keresők együttes aránya 56,3%. A városok keresőinek 38,4%-a ipari, 13,5%-a közszolgálati aktív kereső. A községekben az aktív keresőknek több mint fele (53,4%-a) a mezőgazdaságban, több mint egyötöde (20,9%-a) az iparban dolgozik. Az összes aktív ipari keresőnek közel fele (46,2%-a) Budapesten és Pest megyében lakik, ugyanitt él az összes építőipari keresőknek is több mint egyharmada (36,7%). A többi népgazdasági ág összes keresőinek nagyobb része szintén elsősorban Budapesten, azután Pest megyében tömörül. E két területen lakik a közlekedési keresők 38,5%-a, a kereskedelmi keresők 43,1 %-a, a szolgáltatási dolgozók 51,6%-a és a közszolgálati dolgozók 37,9%-a. Ipari jellegű a> Budapest Miskolc Pécs Komárom Pest b> Vegyes jellegű megyei jogú városok, megyék Szeged Debrecen Borsod-Abaúj-Zemplén c) Fejér Győr-Sopron Heves c> Nógrád Szolnok c> Vas Veszprém Mezőgazdasági jellegű a

> Baranya Bács-Kiskun Békés Csongrád Hajdú-Bihar Somogy Szabolcs-Szatmár Tolna Zala a) Ipari, ill. mezőgazdasági jellegűek azok a területek, amelyek keresőinek legalább 40%-a az „Ipar, Építőipar", illetve a „Mezőgazdaság" népgazdasági ághoz tartozik. — b) 1060-ban vegyes jellegű volt. — c) 1960-ban mezőgazdasági jellegű volt. A mezőgazdasági aktív keresők aránya a legmagasabb Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében (62,2—61,2%), legalacsonyabb Komárom megyében (19,6%), az ipar-építőipari aktív keresők aránya legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Somogy megyében (15,1, 18,2, 18,6%). A továbbiakban részletesebben foglalkozunk a mezőgazdasági népességgel, ill. az iparépítőipari és közszolgálati keresők számának és megoszlásának alakulásával. A mezőgazdasági népesség A mezőgazdasági népesség általános csökkenésében jelentős változást jelent gazdasági aktivitás szerinti összetételének megváltozása. 1960-ban még a mezőgazdasági népesség 52%-a volt aktív kereső, 1963-ra ez az arány 47%-ra csökkent, ugyanez alatt az idő alatt az inaktív mezőgazdasági keresők aránya 0,8%-ról 7,6%-ra nőtt. (A mezőgazdasági nyugdíjasok egy része — inaktívvá válásuk ellenére — továbbra is dolgozik a háztáji gazdaságban vagy a termelőszövetkezetben.) 23