1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)
VI. A mintavételi eljárás módszere
2) A mikrocenzus 1960. I. 1. és 1962. XII. 31. között létesült magánlakásokra vonatkozó (a lakás-használatbavételi engedélyek alapján vezetett folyamatos megfigyelés eredményeképpen készült) részét az ország összes ilyen lakásainak főbb adatait (cím, lakástípus, építési év) magábanfoglaló lista alapján választottuk ki. Ilyen lakások csak az előző pontban vázoltak szerint kiválasztott 1183 településből kerültek a mintába, rétegenként az összes új lakások 2%-a, országosan 3481 1960. I. 1. után épült lakás. Egy-egy rétegen belül az egyes községek között ezek nagyságával arányosan osztottuk el a minta új lakásait. A lakások kiválasztását kézi úton, véletlen számtáblázat segítségével végeztük. A kiválasztott települések számát (rétegek szerint) az V. Táblázatban, a kiválasztott lakások számát megyék (megyei jogú városok és Budapest) és rétegek szerint a VI. Táblázatban tüntettük fel. 3) A mikrocenzusnak az intézeti háztartások lakóira vonatkozó részét a következőképpen választottuk ki. Az ország összes intézeti háztartásairól (részben az 1960. évi népszámlálás, részben a szakminisztériumok 1960—1962. évi kimutatásai alapján) egy teljes listát készítettünk az 1963. I. 1-i állapotoknak megfelelően, amely tartalmazta az intézeti háztartások pontos címét, jellegét, a lakók (illetve a férőhelyek) számát. A kiválasztás itt is két lépcsőben történt, első lépcsőben intézeti háztartásokat, második lépcsőben ezeken belül egyéneket választottunk ki. A túl nagy véletlen hibák kiküszöbölése érdekében az intézeti háztartásokat nagyság szerint csoportosítottuk és két részre osztottuk: 200-on felüli és 200-on aluli férőhellyel rendelkező háztartásokra. Az összes 5638 intézeti háztartás közül 228 háztartás 200 vagy több, 5410 háztartás 200-nál kevesebb férőhellyel rendelkezett. A mikrocenzus mintájába első lépcsőként kiemeltük az összes 200-nál több férőhellyel rendelkező intézeti háztartásokat és ezekből minden 50-ik személyt (a lakók névsora alapján szisztematikus úton) kiválasztottuk a mintába. Kiválasztásra került továbbá a 200-nál kevesebb férőhellyel rendelkező háztartások közül minden 10. (szisztematikus módszerrel azon településekből, amelyek az V. 1) pont szerint a mikrocenzus mintájába estek és ezek lakói közül minden 5. személyt választottuk ki a mintába. A mikrocenzus összesen 769 intézeti háztartásra terjedt ki és az ezekben összeírt személyek számának várható értéke az intézeti lakók összes számának 2%-a. A minta kiválasztásának bizonyos szempontok szerinti ellenőrzését közvetlen a mintavétel után és még az összeírás lebonyolítása előtt végrehajtottuk. Ez az ellenőrzés kiterjedt a minta (lakásszámok és népességszámok szerinti) területi eloszlására és a kiválasztott lakások típus szerinti megoszlására. VI. A mintavételi adatok pontossága A mikrocenzus eredményei alapján a megfelelő országos adatok meghatározását hányadosbecsléssel végeztük. Ha mintavételi adatokból kiindulva p v ij a f-ik réteg ?-ik települése ?-ik háztartásában egy vizsgált ismérvvel rendelkezők arányát, m v ij e háztartás tagjainak számát, n v i a y-ik réteg «'-ik településében a minta háztartásainak számát, n v pedig a j^-ik réteg településeinek számát jelenti, akkor a L nv nvi ^á Jm* mvij Vvij V=1 i= 1 j= 1 L nv nvi 'P JÜ* mvij i>=l i=l = 1 mennyiséget a megfelelő országos arány becslésének tekintettük. A mintavételi adatok kivetítését az alapsokaságra úgy végeztük, hogy a mikrocenzus egyes adatait (bizonyos ismérvekkel rendelkezők előfordulási gyakoriságát a mintában) a kiválasztási arány reciprokával, 50-nel szoroztuk. Jelen kötet a mikrocenzus alapsokaságra kivetített eredményeit tartalmazza. A kivetítést megkönynyítette, hogy a mikrocenzus mintáját utólagosan csekély mértékű (a minta századrészénél kisebb sokaságát érintő) megyénkénti korrekciónak vetettük alá. A korrekció alapjául a folyamatos népesedésstatisztikai megfigyelésnek az ország népessége nemek, ötéves korcsoportok, valamint megyénkénti megoszlására vonatkozó 1963. I. 1-i állapotoknak megfelelő adatai szolgáltak. Bizonyos számú, adott nagyságú háztartást a mintából kiemelve, illetve megfelelő nagyságú háztartásokat (egy a mikrocenzuskor összeírt tartalékanyagból) a mintába helyezve elértük, hogy a mikrocenzus mintája megyénként az össznépesség, országosan pedig a nemek és ötéves korcsoportok szerint csoportosított össznépesség, továbbá az ország összes lakásainak (csekély eltérésekkel) 2%-át tartalmazza. Ily módon a mikrocenzus főbb adatai és a folyamatos statisztikai megfigyelések eredményei között eltérés nincs, ami jelentősen megkönnyíti a különböző forrásokból származó, azonos típusú statisztikai adatok felhasználását. 208
