1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)
VI. A mintavételi eljárás módszere
A rétegezési ismérvek megválasztásánál a mikrocenzus tematikájának legfontosabb (elsősorban foglalkozási jellegű) kérdéseit vettük tekintetbe és ezek közül a legkönnyebben kezelhető ismérveket használtuk a rétegezéshez. Ennek megfelelően az ország 5000-nél kisebb népességszámú településeit az 1960. évi népszámlálás adatai alapján a népességszám, valamint egy-egy településen belül a mezőgazdasági népesség aránya szerint 14 rétegre bontottuk. A kisebb községeket (amelyek népességszáma 1000 alatt volt) a mezőgazdasági népesség aránya szerint nem rétegeztük, mivel ezek a népesség foglalkozás szerinti megoszlása szempontjából is kellően homogén rétegeknek bizonyultak. A nagyobb községek rétegeit a mezőgazdasági népességük aránya szerint további 3—3 rétegre osztottuk. A használt rétegezést és az egyes rétegekbe eső községek számát a II. Táblázat mutatja. A rétegezési ismérveket és a réteghatárokat úgy kellett meghatároznunk, hogy egy-egy rétegbe túl kisszámú község ne kerüljön; az egyes rétegek nagysága között ne legyenek túl nagy különbségek, a megállapított rétegek egymástól lényegesen különbözzenek (egyes rétegekbe határozottan egytípusú községek kerüljenek) és a lehető legpontosabb becsléseket biztosítsák (optimális rétegezés). A választott eljárás eleget tesz ezeknek a feltételeknek és az alkalmazott rétegezési ismérvek is jó alapot szolgáltattak egy hatásos rétegezéshez. A települések nagyság és foglalkozási megoszlás szerinti rétegezésével a számunkra legfontosabb (és az ezekkel szoros korrelációban levő egyéb) ismérvek szempontjából kellően homogén, finom szerkezeti különbségeket is szem előtt tartó csoportokat sikerült képezni. Az ország településeinek viszonylag kis száma miatt viszont a kapott rétegeknek további bontása már nem növelte volna a rétegezés hatását, ugyanakkor jelentősen megnehezítette volna a mikrocenzus technikai végrehajtását. Egy községnagyság-típuson belül a mezőgazdasági népesség arányán megállapított réteghatárok a Dalenius-féle értelemben optimális határok közelében fekszenek (az erre vonatkozó számításokat Ural —2 típusú számológéppel végeztük) és így bármilyen más réteghatár választása esetén a minta effektivitása csökkent volna. A mikrocenzus rétegezett mintája lehetővé teszi az alapsokaság adatainak jobb hatásfokú becslését. A rétegezésnek a mikrocenzus adatai pontosságára gyakorolt várható hatását az 1960. évi népszámlálás előzetes feldolgozásához használt 1%-os képviseleti minta anyagán előzetesen megvizsgáltuk. Az 1%-os minta anyagát a fenti rétegeknek megfelelő csoportokra osztottuk (ezáltal az egyes rétegekben a réteg nagyságával arányosan kiválasztott mintát kaptunk) és elemeztük a rétegezés hatását a háztartásonként kiválasztott minta adatainak pontosságára. (E minta szisztematikus kiválasztással készült és így bizonyos fokig automatikusan rétegezett minta volt.) III. Táblázat A rétegezés hatása a mintavételi adatok pontosságára Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (P) A p arányok szórása háztartásonkénti A p arányok J | relatív szórása 1 p 1 ZlL A p arányok szórása egyénenkénti Vper Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (P) rétegezetlen (cr p/ () rétegezett (cr pft) rétegezetlen rétegezett ZlL rétegezetlen (cr p e) rétegezett (tr pe r) Vper Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (P) rétegezetlen (cr p/ () rétegezett (cr pft) rétegezetlen rétegezett rph rétegezetlen (cr p e) rétegezett (tr pe r) Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (P) mintavétel esetén rph mintavétel esetén Ismérv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 15—39 éves népesség . . 0,36037 0,00141 0,00141 0,00390 0,00390 0,99979 0,00154 0,00153 0,99370 Érettségivel rendelkezők 0,03767 0,00069 0,00067 0,01826 0,01777 0,97296 0,00061 0,00060 0,98936 Kereső nők 0,19436 0,00127 0,00123 0,00654 0,00634 0,96915 0,00127 0,00126 0,98905 Eltartott nők 0,33349 0,00136 0,00134 0,00407 0,00401 0,98503 0,00151 0,00150 0,99445 Nyugdíjasok 0,04234 0,00068 0,00067 0,01614 0,01585 0,98214 0,00065 0,00063 0,98235 60 éves és idősebb mezőgazdasági kereső férfiak 0,02653 0,00052 0,00051 0,01943 0,01932 0,99457 0,00052 0,00051 0,99263 Altalános iskola 8 osztályát végzett keresők . 0,11616 0,00108 0,00106 0,00930 0,00912 0,98066 0,00103 0,00102 0,99358 20—39 éves mezőgazdasági kereső népesség 0,06007 0,00081 0,00076 0,01342 0,01262 0,93986 0,00076 0,00071 0,93584 Iparban alkalmazásban állók 0,12090 0,00120 0,00112 0,00996 0,00925 0,92913 0,00105 0,00101 0,96510 Mezőgazdasági népesség 0,36454 0,00277 0,00226 0,00760 0,00619 0,81440 0,00154 0,00128 0,82726 Mezőgazdasági termelőszövetkezeti népesség 0,11880 0,00184 0,00175 0,01548 0,01470 0,94965 0,00104 0,00099 0,95221 Ha egy N háztartásból álló alapsokaságot L rétegre osztunk (a A-ikban N h háztartással és L N = £N h) és ezek mindegyikéből a réteg nagyságával arányos mintát választunk ki, akkor az így />=i 204
