1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

V.A fogalmak magyarázata

EGYÉNI FOGLALKOZÁS Az egyéni foglalkozás a keresőknek az a tevékenysége, amelyet az összeírás időpontjában rendszeresen, megélhetésük főforrásaként folytattak. A kereső népesség a bevallott egyéni foglalkozás jellege alapján — általában az iskolai végzettségtől, beosztástól és munkáltatótól (foglalkozási ágtól) függetlenül — került a megfelelő egyéni foglalkozásokhoz. Ennek megfelelően az azonos foglalkozást folytató önállók, szak- és betanított munkások vagy bedolgozók ugyanazon egyéni foglalkozásnál szerepelnek. (A szakmunkás tanulókat ugyancsak a tanult szakmához soroltuk.) ELTARTOTTSÁG JELLEGE Az eltartottak általában az eltartó megfelelő foglalkozási csoportjaiban szerepelnek. Ezeken az általánosan ismert és az eltartó adatai alapján megállapított foglalkozási ismérveken túl abból a szempontból is részletezik a táblák az eltartottakat, hogy általános, középiskolai tanulók vagy egyetemi hallgatók, illetve rendszeres iskolai tanulmányokat nem folytatnak. Az eltartottság típusai a következők: Iskolába nem járó 0—5 éves gyermek. Iskolába nem járó 6—13 éves — tehát iskolaköteles korú, de iskolába nem járó — gyermek. Általános iskolai tanuló. Középiskolai tanuló. Egyetemi (főiskolai) hallgató. Egyéb 14 éves és idősebb eltartott, ide tartoznak az elsőízben állást kereső fiatalok, a háztartásvezetők, háztartásbeliek, a szaktanfolyami hallgatók és a nem kereső 14 évesnél idősebb egyéb eltartottak. Közületi eltartottak azok, akiket az állam tart el és az eltartottság típusainak előbbi csoportjaiba nem sorolhatók. (A rendszeres iskolai tanulmányokat folytató közületi eltartottak a megfelelő eltartottsági típusba kerültek.) CSALÁD A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági rokonsági, valamint örökbefogadási kapcsolatban álló és ténylegesen együttlakó személyek közül az ún. „családmag" tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családmagot nem alkotó rokonoknak a közössége. („Csáládmag" a házaspár gyermek nélkül vagy gyermekkel és az egy szülő gyermekkel.) E szerint tehát családot alkotnak az együttélő a) házaspárok és gyermekeik, b) özvegy, elvált vagy különváltan élő szülők és gyermekeik (ún. „egy szülő gyermekkel") és a velük közös háztartásban élő bármilyen rokonok, amennyiben nincs ugyanott lakó házastársuk vagy gyermekük (az utóbbi esetekben ugyanis külön családot alkotnak). Ab) csoportba tartoznak még azok az egy szülőből ós gyermekből álló családok is, amelyeknél a másik szülő munkavégzés miatt családjától huzamosan távol él. (Lásd még a „Családban élők" címszónál is.) Pl. Egy család: házaspár, bármelyik házasfél egyik szülőjével, vagy mindkét házasfél egy-egy szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél egy vagy több testvérével. Két család: házaspár, bármelyik házasfél mindkét szülőjével; házaspár, bármelyik házasfél özvegy vagy elvált szülőjével és annak egy vagy több nem házas gyermekével. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő élettársi közösségeket is tartalmazzák. Gyermek: a nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő „gyermek" családi állású személy, tekintet nélkül a korára. (Az összeírás során bármilyen korú személyt gyermeknek kellett minősíteni, ha az apja vagy az anyja volt a családfő.) A gyermekek száma tartalmazza az örökbefogadott, a nevelt, a házasságon kívül született gyermekeket, továbbá a szülő nélkül, nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokákat is. (Ennek megfelelően az egy nagyszülő és unoka összetételű családokat is az „egy szülő gyermekkel" csoport tartalmazza.) Rokon: a) felmenő rokonok a házastársak szülei (apa, anya, illetve após, anyós), nagyszülei, dédszülei; b) egyéb rokonok a felmenők kivételével a házastársak oldalági vagy bármilyen más rokonai (testvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő, unokatestvér stb.). (A rokonok azonban a családhoz csak akkor tartoznak, ha nincs velük együttélő házastársuk vagy gyermekük; ebben az esetben ugyanis külön családot képeznek.) CS ALÁDTÖ REDÉKEK A családtöredékek csoportjába azok a rokonszemélyek tartoznak, akik nem alkotnak családmagot és azok, akik családi kapcsolat nélkül élnek. Ilyenek a „részcsaládok" és az „egyedülállók". a) Részcsalád: együttélő rokonszemélyek, akik között nincs házastársi (élettársi), vagy vérszerinti (örökbefogadási) felmenő-lemenő kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós-meny stb.). 197