1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

növekedésének egy hatodát képezi, öthatodát vándorlási nyereség. Ezzel ellentétes volt a községek népességének alakulása, ezekben a lakosság 2,1%-kal csökkent, az 1,6%-os természetes szaporodás ellenére. Ebből Ebből Terület Tényleges 'szaporodás, ill. fogyás (—) természetes szaporodás, ill. fogyás (-) vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, ill. fogyás (—) természetes szaporodás, ill. fogyás (-) vándorlási különbözet szám szerint (1000 fő) 1960. I. 1 - 1963. I. 1 a népesség százalékában Budapest főváros 95 —9 104 5,3 —0,5 5,8 Megyei jogú városok 47 5 42 9,4 1,0 8,4 Járási jogú városok 93 20 73 5,5 1,2 4,3 Községek —124 95 —219 —2,1 1,6 —3,7 Ország összesen 111 111 — 1,1 1,1 — Városok Budapest nélkül 140 25 115 6,4 1,1 5,3 Városok Budapesttel együtt 235 16 219 5,9 0,4 5,5 Az 1949—1960 évek között a 2000-nél kisebb népességszámú községekben 3,3%-os csökkenés, az ennél nagyobbakban 6,2%-os emelkedés volt. Az 1960—1963 évek között az elvándorlás következtében az összes községek népességszáma csökkent. A legnagyobb mértékű fogyás az 500nál kisebb népességszámú községekben volt (8,8%), az 500—1000 népességszámú községekben 3,7%, az 1000—2000 népességszámú községekben 2,4%. A 2000-nél kisebb népességszámú községekben átlagosan 3,4% volt a népesség fogyása, vagyis három év alatt arányaiban nagyobb mértékű, mint az ezt megelőző 11 évben együttesen. Tényleges szaporodás, ill. fogyás (—) szám a népesség szerint százalékában A népesség száma Népességnagyságcsoport 1960 1963 Budapest főváros Megyei jogú városok Járási jogú városok Városok együtt — 499 népességszámú községek 500— 999 „ „ 1000—1499 1500—1999 „ „ 2000—2999 „ „ 3000—4999 „ „ 5000 ós magasabb népességszámú községek . . . Községek együtt Ország összesen 1 804 606 1 899 850 95 244 5,3 487 334 533 350 46 016 9,4 1 681 480 1 774 450 92 970 5,5 2 168 814 2 307 800 138 986 6,1 204 146 186 150 — 17 996 —8,8 595 346 573 250 — 22 096 —3,7 688 444 667 100 — 21 344 —3,1 542 646 534 800 — 7 846 —1,4 969 095 960 000 — 9 095 —0,9 1 191 843 1 173 200 — 18 643 —1,6 1 796 104 1 769 550 — 26 554 —1,5 5 987 624 5 864 050 —123 574 —2,1 9 961 044 10 071 700 110 656 1,1 Az ország 19 megyéje közül változatlanul Pest megyének van a legtöbb (819 000) és Nógrád megyének a legkevesebb (236 000) lakosa. A népesség az elmúlt három év alatt 13 megyében fogyott, 6 megyében pedig emelkedett. A népesség növekedése legnagyobb mértékű Komárom (6,0%) és Pest (4,8%) megyében volt. A népesség számának fogyása Szabolcs-Szatmár megyében 3,9, HajdúBihar megyében 3,5 és Békés megyében 3,4%-os. A népességfejlődést, illetve azt, hogy az egyes megyék népessége az elvándorlások miatt nem csökkent jelentősebben a megyék zömében, a természetes szaporodás biztosította. Az ország 19 megyéje közül 14 megyében volt vándorlási veszteség. Ez a legnagyobb mérvű Szabolcs-Szatmár megyében (7,1%), ahol egyébként a természetes szaporodás a legmagasabb és Hajdú-Bihar megyében (6,0%). Jelentősebb mérvű volt a bevándorlás a legnagyobb tényleges szaporodást mutató megyékben (Komárom 3,9%, Pest 3,6%, Fejér 2,1%). A nemek aránya A nemek arányában a három év alatt alig következett be eltolódás: 1960 és 1963 között a férfiak száma 59 000-rel (1,2%-kal), a nők száma 51 000-rel (1%-kal) nőtt, az 1000 férfira jutó nők száma 1073-ról 1071-re csökkent. A népesség m3 é

v Nem száma százalékos megoszlása az 1960. év 1960 1963 1960 1963 százalékában Férfi 4 804 043 4 863 372 48,2 48,3 101,2 Nő 5 157 001 5 208 343 51,8 51,7 101,0 Összesen 9 961 044 10 071 715 100,0 100,0 101,1 10