1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

CSALÁDFŐ A családfő - tekintet nélkül arra, hogy kereső-e vagy eltartott — házaspárból a férj, egy szülő és gyermekből a szülő (apa vagy anya). Rószcsaládban kereső családtag a családfő. CSALÁDBAN ÉLŐK (CSALÁDTAGOK) Családtagnak az minősült, aki a családhoz tartozó személyek közül az összeírás időpontjában családi lakóhelyén állandóan jelenlevő volt, vagy csak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) volt távol. Ennek megfelelően a családban élők száma nem tartalmazza a családnál ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) tartózkodókat, valamint az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket. Az utóbbiak közül azokat a családtagokat sem, akik munkavégzés, tanulás stb. miatt más városban vagy községben tartózkodnak állandó jelleggel, bár családjukhoz rendszeresen visszatérnek. Ezek az ún. „huzamosan távollevők'''' az adatokban akkor sem szerepelnek, ha az összeírás időpontjában családi lakóhelyükön tartózkodtak (mert ott csak mint ideiglenesen jelenlevőket írhatták őket össze). Ennek következtében, ha pl. gyermek nélküli házaspárból a férj huzamosan távollevő, a feleség mint „egyedülálló", gyermekes házaspár esetében pedig mint „egy szülő gyermekkel" került számbavételre. A kereső nélküli családok egy része is azért kereső nélküli, mert a tulajdonképpeni kereső huzamosan távollevő. A családtagok száma a családfőt is magában foglalja. HÁZTARTÁS A háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, rendszerint közösen étkeznek és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Még az említett ismérvek fennforgása esetén sem minősültek közös háztartásban élőknek a közös lakásban lakó személyek, ill. családok, ha volt önálló lakáshasználati jogcímük, kivéve a rokonok társbérletét. (Nem rokon társbérlők, főbérlő 03 albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szempontjából — semmiképpen sem alkothattak közös háztartást.) Ha a közösség csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos (egycsaládos háztartás), ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családból áll (többcsaládos háztartás). A háztartás a családtól még annyiban is különbözik, hogy a családtagok száma az „idegen" személyeket (magyarázatot lásd az „Egyedülállók" címszó b) pontjánál) nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont az „idegen" személyeket is magában foglalja. Az egycsaládos és a többcsaládos háztartások alkotják az ún. „család"-háztartásokat. A „család"-háztartások közé tartoznak azok a háztartások is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több „idegen" személy, esetleg „idegen" személyekből álló rószcsalád ól együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A kizárólag családtöredékekből álló háztartások a „nem család"-háztartások. Ezek a következők lehetnek: a) Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. b) Nem rokon egyedülállók közös háztartása. (A család töredékek között az ,,Egyedülállók" címszó b) pontjában ugyanezek a személyek szerepelnek, de míg a „család""-adatokat tartalmazó táblákon minden ilyen személy külön-külön számbavételi egység, addig a „háztartás"'''-adatokat tartalmazó táblákon ezeknek a személyeknek a háztartása a számbavételi egység. Pl. közös háztartásban élő két barát a „család" táblákon két egyedülállókónt szerepel, a ,,háztartás" táblákon pedig mint egy háztartás.) Ebbe a csoportba tartoznak az „idegen'''' személlyel élő egyedülállók is (az „idegen" személlyel együtt). c) Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)-ból, a részcsalád(ok)-ból és idegen személy(ek)ből, valamint az egyedülálló(k)-ból és idegen személyek rószcsaládjából álló háztartások. Ennek a kötetnek a táblázatos része csak a „család"-háztartásra vonatkozó adatokat közli generációk szerint: a) Egygenerációs „család"-háztartás: házaspár gyermek nélkül és felmenő rokon nélkül, két testvérházaspár le-felmenő rokon nélkül. b) Kétgenerációs „család"-háztartás: házaspár gyermekkel, felmenő rokon nélkül, házaspár gyermek nélkül, felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel, felmenő rokon nélkül; szülőházaspár és gyermekházaspár; a szülőházaspárnak lehet nem házas gyermeke is, testvérházaspárok gyermekkel vagy felmenővel. c) Három vagy többgenerációs „család"-háztartás: házaspár gyermekkel és felmenő rokonnal; egy szülő gyermekkel és felmenő rokonnal; szülőházaspár-gyermekházaspár gyermekkel, testvérházaspár gyermekkel, felmenővel. HÁZTARTÁS FEJE A háztartás feje egycsaládos háztartásban azonos a családfővel, többcsaládos háztartás esetében pedig a legidősebb aktív kereső (nem nyugdíjas vagy járadékos) családfő a háztartás feje. Ha a háztartásban van kereső és eltartott családfő is, — tekintet nélkül a nemére, vagy korára — minden esetben a kereső családfő a háztartás feje. LAKÁSEGYSÉG Lakásegység a lakás céljára épített vagy átalakított helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy lakott-e vagy sem, továbbá a más célra épített, de az összeírás időpontjában lakott helyiségek. 331