1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

Ebbe a csoportba kerültek: a) az alkalmazásban álló, vagy termelőszövetkezeti tag fizikai és szellemi dolgozók közül azok, akik lakóhelyükön dolgoznak. Ezen kívül b) minden önálló és segítő családtag, bedolgozó, napszámos, nyugdíjas, átmenetileg munkanélküli, váltakozó vagy ismeretlen munkahelyen dolgozó. Ezeknek vagy nem tudakoltuk a munkahelyét (önálló és segítő családtag), vagy nem lehetett munkahelyük (nyugdíjasok), vagy a megadott munkahely nem volt besorolható (váltakozó munkahelyen dolgozók, munkanélküliek). 2. keresők, akiknek a munkahelye nem azonos az összeírás helyével. Ebbe a csoportba kerültek az alkalmazásban álló, vagy termelőszövetkezeti tag fizikai és szellemi dolgozók közül azok, akik más községben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak. Ezek megjelölése a táblázatokon a lakóhelyük felől nézve: eljáró keresők, a munkahelyük felől nézve: bejáró keresők. Az egyes táblázatokon az eljáró és a bejáró keresők aszerint vannak csoportosítva, hogy járáson belül, megyén belül községben, városban, vagy más megyében dolgoznak, ill. laknak. A „járáson belül" csoport a legkisebb, a „megyén belül" csoport a nagyobb és a „más megyében" csoport a legnagyobb körzetben ingázó keresők számát adja meg. Járáson belül eljáró, vagy bejáró megjelölés azokat a keresőket fogja össze, akik egy járás valamely községéből ugyanazon járás más községébe járnak dolgozni. Megyén bélül községbe eljáró, vagy bejáró megjelölés azokat a keresőket foglalja magába, akik egy községből vagy városból ugyanazon megye más járásaiban levő községbe járnak dolgozni. A megyén belül városba eljáró, ill. bejáró keresőkön pedig azokat kell érteni, akik egy községből, vagy városból a megye területén levő városok valamelyikébe járnak el dolgozni. A megyén belül el-, bejárás szempontjából a megye területét osztatlan egységnek vettük, tehát a megye területén levő akár járási jogú, akár megyei jogú városba járókat egyaránt megyén belüli eljáróként számoltuk el. Pl. BorsodAbaúj-Zemplén megyéből nemcsak az Ózdra, hanem a Miskolcra eljárókat is Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli eljáróknak vettük. Ugyanígy soroltuk a Pest megyéből Budapestre, Hajdú-Bihar megyéből Debrecenbe, Csongrád megyéből Szegedre és Baranya megyéből Pécsre eljárókat a megyén belüli eljárókhoz. Más megyébe eljárók, ill. bejárók azok a keresők egy községből, vagy városból más megye területén levő községbe, vagy városba járnak el dolgozni. A városoknak az eljáró, ill. az oda bejáró keresői a „járáson belül"-i csoportosításban nem szerepelhetnek. Helyben lakó keresőkön értendők a táblákon megjelölt közigazgatási területen lakó (ott összeírt) keresők, függetlenül attól, hogy hol van a munkahelyük. Helyben dolgozó keresőkön azokat a keresőket kell érteni, akiknek a táblákon megnevezett közigazgatási területen van a munkahelyük, függetlenül attól, hogy hol laknak. I960. I. 1-i LAKÓHELY - 1949. I. 1-i LAKÓHELY Az 1960. I. 1-i lakóhelyen (röviden: 1960. évi lakóhely) azt a közigazgatási területi egységet kell érteni, ahol a. népszámláláskor az állandóan, vagy ideiglenesen jelenlevő népességet összeírták. 1949. I. 1-i lakóhely (röviden: 1949. évi lakóhely) az a közigazgatási terület, melyet az 1960. I. 1-én összeírt jelenlevő személyek akkori állandó lakóhelyükként jelölték meg. Az 1949. évi lakóhely városonként, megyénként és „megye községei együtt", csoportban került feldolgozásra. Az 1949. évi lakóhely kimutatása természetszerűen csak 1949. I. 1. előtt született, vagyis az 1960. I. 1-én 11 éves és idősebb népességre vonatkozhatik. Az 1949. évi lakóhely szempontjából a népességet ós a keresőket a feldolgozás két főcsoportba sorolta: 1. Az 1949.1. 1-én helyben lakott népességre és keresőkre, amely csoport a táblákon feltüntetett területi egységekben 1960.1. 1-én összeírt azon személyeket tartalmazza, akiknek 1949. évi lakóhelye és 1960. évi lakóhelye azonos. Az összefoglaló táblákon ezek megjelölése: lakóhelyet nem változtatott. 2. Az 1949.1.1-én nem helyben lakott népességre és keresőkre, amely csoporton a táblán feltüntetett területi egységekben 1060. I. 1-én összeírt azon személyeket kell érteni, akiknek 1949. évi lakóhelye nem azonos az 1960. évi lakóhelyükkel, hanem más község, város volt. Az összefoglaló táblákon ezek mint lakóhelyet változtalott-&k vannak megjelölve és pedig az 1949. évi lakóhely felöl nézve mint elvándoroltak, az 1960. évi lakóhely felől nézve pedig mint bevándoroltak. A vándorlók száma fentiek értelmében nem tartalmazza azokat, akik a) egy községen, vagy városon belül változtattak lakóhelyet, b) a két népszámlálás között más községbe, városba költöztek ugyan, de 1960. I. 1-én ismét ugyanaz a község, város volt a lakóhelyük, mint 1949. I. 1-én. c) 1948. XII. 3l-e után születtek. Vándorlási különbözet a bevándorlók és az elvándorlók közötti különbözetet jelenti; ha az elvándorlók száma nagyobb, a különbözet előtt negatív előjel van. Ez a vándorlási különbözet eltér a megyei kötetekben és az 5. Demográfiai adatok c. kötetben közöltektől, mivel ezekben a természetes szaporodás (élveszületés és halálozás különbözete) és a tényleges szaporodás (1949. és 1960. évi népességszám különbözete) közötti különbség adja a vándorlási különbözetet. Ebben a kötetben közölt vándorlási különbözetet részben az 1949. évi lakóhelyre vonatkozó bevallás, részben pedig az befolyásolta, hogy az 1960. évi adatok a jelenlevő népességre vonatkoznak. Egyes összefoglaló táblákon a vándorlók aszerint vannak csoportosítva, hogy saját megyéből, szomszédos, vagy távoli megyéből vándoroltak. A „saját megyéből" csoport a kisebb, a „szomszédos megyéből" a nagyobb és a „távoli megyéből" csoport a legnagyobb körzetből, ill. körzetbe vándoroltak számát adja meg. 329h