1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)
IV. A fogalmak magyarázata
Nyugdijasok, járadékosok és egyéb inaktív keresők: a saját és özvegyi jogon nyugdíjas személyek, attól függetlenül, hogy korábban milyen foglalkozást folytattak, továbbá az egyéb inaktív keresők, mint pl. az albérlő-, ágybérlőtartók és hasonlók. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti részletezés a népességet biak szerint csoportosítja: Alkalmazásban állók Termelőszövetkezeti tagok önállók Segítő családtagok Nyugdíjasok - a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján - azalábAlkalmazásban állók: az állami vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel, termelőszövetkezetekkel, önállókkal stb. munkaviszonyban álló személyek, akik végzett munkájukért bórt vagy fizetést kapnak. Az alkalmazásban állók közé tartoznak a napszámosok és az alkalmi munkások is. Termelőszövetkezeti tagok: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, termelőszövetkezeti csoportokban, a kisipari, háziipari szövetkezetekben dolgozók, akik a szövetkezeti vagyon közös tulajdonosai. Nem kerültek ebbe a kategóriába a földművesszövetkezetek, a különféle munkaközösségek, szakcsoportok és a szövetkezeti központok dolgozói, továbbá a szövetkezetek alkalmazottai sem. Önállók: az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok, a szabadfoglalkozásúak (önálló orvos, művész, író, mérnök stb.), albérlő- és ágybérlőtartók, a földtulajdonuk bérbeadásából, vagyonukból élők és hasonlók. Az önálló gazdák közé kerültek azok a mezőgazdasági napszámosok is, akiknek 400 • -ölnél nagyobb gazdaságuk volt, továbbá a magukat munkanélkülinek valló személyek, akiltnek saját kezelésű földjük (gazdaságuk) volt. Segítő családtagok Önállók segítő családtagjai: az önálló gazdáknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy gazdaságában, műhelyében fizetés nélkül rendszeresen segítenek. Amennyiben önálló gazda 3 kh-nál nagyobb gazdaságában az összeírás során nem tüntettek fel segítő családtagot és volt a családban foglalkozás nélküli (háztartásbeli, eltartott) 1905 — 1945. években született nő, vagy 1900 — 1945. években született férfi, azok közül egy személy (8 kh-nál nagyobb gazdaságban kettő) segítő családtagnak minősült. (Ha a családban három vagy több 1946-ban vagy később született gyermek volt, az anya nem minősült segítő családtaggá, továbbá a testi vagy szellemi fogyatékos családtagok sem.) Termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában segítő családtagok: akik a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában vagy a termelőszövetkezetben végzett munkájában segítenek. Kétlakiak segítő családtagjai: az ipari, kereskedelmi stb. főfoglalkozású, de egyben gazdasággal is rendelkező személyeknek azok a családtagjai, akik a gazdaság művelésében segítenek. (Az előző népszámlálás alkalmával a segítő családtagok számában a termelőszövetkezeti tagok ós kétlakiak segítő családtagjai nem szerepeltek.) Termelőszövetkezeti tagoknál és az ún. kétlakiaknál, továbbá a nem mezőgazdasági önállóknál segítő családtag átminősítés nem történt. Ezekben az esetekben kizárólag a bevallás volt az irányadó. Az 1869. és az 1910. évi népszámlálásoknál a mezőgazdasági népességen belül a segítő családtag meghatározás — különösen a nőknél — jelentősen eltér a mai fogalomtól. Az 1960. évi népszámlálásnál azok szerepelnek a segítő családtagok között, aluk annak vallották magukat, segítő családtaggá minősítés csak az előbb elmondott esetekben történt. A segítő családtagok elbírálása 1869-ben és 1910-ben ettől eltér, a többi népszámlálásnál általában azonos módon történt. Az 1869-es népszámlálási kötet fogalmi magyarázata szerint "...az önálló foglalkozás után élő, vagy férje keresetében (főleg valamely iparnál) közreműködő nő mindenütt az illető kereset rovatában lett volna felveendő, czélid levén kimondva, . . .hogy a bizonyos kereset nélküli egyének czímű rovatra minél kevesebb maradjon fel." Az 1910. évi népszámlálási kötet szerint ".. .a gazdasági segítő családtagoknál és részben a gazdasági napszámosoknál is a kereső minőség is sok esetben kétséges, úgy, hogy ugyanazok a személyek (különösen nők) egyik népszámlálásnál segítő családtagoknak, másik népszámlálásnál gazdasági napszámosoknak, vagy kisbirtokosok eltartottjainak minősíttettek." Ennek következtében a keresők száma és aránya, a kereső nők aránya, továbbá az önállók és főleg a segítő családtagok aránya elég nagy mértékű ingadozást mutat. A foglalkozási viszony szerinti csoportosítás további részletezése a foglalkozás minősége szerinti megkülönböztetés alapján történt. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok, az egyéni foglalkozás és a betöltött munkakör alapján a foglalkozási minőségtől függően fizikai és szellemi dolgozókra oszthatók. Fizikai dolgozókhoz tartoznak a termelőmunkások, ezen kívül a termelők kisegítői: a portások, őrök, takarítók, csomagolok stb. Ezenkívül a fizikai dolgozókhoz tartoznak a gépkocsivezetők, a kereskedelmi elárusítók, a kalauzok, a postai kézbesítők, a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők stb. is. Ugyancsak fizikai dolgozók az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók. A fizikai dolgozók a foglalkozás minősége szerint az alábbi csoportokba tartoznak: Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás, állandó mezőgazdasági munkás Napszámos Hivatalsegéd Bedolgozó Ipari, kereskedelmi stb. tanuló. 325
