1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 13. Összefoglaló adatok (1964)

IV. A fogalmak magyarázata

Eltartottak, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők említett csoportjaiba nem sorolhatók. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek, a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók (ösztöndíjasok is), a 14 éves és idősebb egyéb nem kereső személyek (rokkantak stb.), valamint az ún. közületi eltartottak. Valamennyi eltartott az eltartóval - általában a családfővel - azonos foglalkozási viszonyba, foglalkozási ágba került. NÉPGAZDASÁGI ÁG A népszámlálás a keresőket - velük együtt eltartottjaikat, így tehát a népességet is - a munkáltató, ill. egyes esetekben a munkahely alapján népgazdasági ágak, ezeken belül pedig foglalkozási ágak szerint csoportosítja. A csoportosítás általában megegyezik az 1959. november 30-i egységes számjelrendszer szerinti besorolással. A népgazdasági ágak a következők: Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Szolgáltatás Közszolgálat Egyéb Az egyes népgazdasági ágak az alábbi foglalkozási ágakat foglalják össze : Mezőgazdaság Állami, termelőszövetkezeti és magánszektorhoz tartozó földművelés, állattenyésztés, halászat, erdőgazdaságok, gépállomások, egyéb mezőgazdasági foglalkozások, mezőgazdasági irányítószervek, tudományos kutatóintézetek. Ipar Bányászat, vas-, acél- és fémgyártás, villamosgépipar, műszeripar, vas- és fémtömegcikkipar, villamosenergiaipar, építőanyagipar, vegyipar, faipar, papíripar, nyomda- és könyvkötőipar, textilipar, bőr- és szőrmeipar, ruházati ipar, vegyes-, házi-, nép- és vándoripar, élelmiszergyártás, ipari irányítás, ipari tervezés, kutatás. Építőipar Magasépítőipar, mélyépítőipar, építési szak- és szerelőipar, építőipari tervezés, kutatás, technológiai tervezés. Közlekedés Vasúti-, közúti-, vízi- és légiszállítás, hírközlés (rádió, televízió, posta stb.), közlekedési irányítás, kutatás. Kereskedelem Készletezés, felvásárlás, melléktermék- és hulladékgyűjtés ós hasznosítás, nagykereskedelem, kiskereskedelem, vendéglátás, közétkeztetés, külkereskedelem, kereskedelmi jellegű szolgáltatás, kereskedelmi irányítás. ^Szolgáltatás Lakásellátás (ingatlankezelés és közvetítés), kommunális ellátás (víz-, csatornaművek, köztisztaság, kéményseprés, temetkezés stb.), egyéb szolgáltatás (fodrászat, vegytisztítás, fényképészet stb.), kulturális szolgáltatás (könyvés lapldadás, filmgyártás, opera, színházak, mozik, népszórakoztatás), pénzforgalom, biztosítás, magánszolgálat (háztartási alkalmazottak stb.). Közszolgálat Államigazgatás (központi, helyi szervek), igazságügy, jogszolgáltatás, rend- és jogbiztonság (rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, büntetésvégrehajtás stb.), egészségügy (kórházak, körzeti- és üzemi rendelőintézetek, körzeti orvosi szolgálat, anya- és csecsemővédelem, területi és üzemi bölcsődék, egészségügyi tudományos intézetek, szociális ellátás, társadalombiztosítás), oktatás, nevelés (területi és üzemi óvódák, alsó, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, intézeti ipari tanuló oktatás, tanfolyamok, szakiskolák, gyermekotthonok), művelődés (múzeumok, könyvtárak, kultúrotthonok, művészeti-, irodalmi alkotóközösségek), tudományos kutatóintézetek, sport- és testnevelés, párt- és tömegszervezetek. Egyéb Ipari tanulóintézetek növendékei, napszámosok, alkalmi munkások, egyházi szervek alkalmazottai, inaktív keresők (nyugdíjasok, vagyonukból élők), véderő tagjai, egyéb és ismeretlen foglalkozásúak, külföldi munkáltatók alkalmazottai, közületi eltartottak. A népesség besorolása az egyes népgazdasági (foglalkozási) ágakba a következők szerint történt: a) Az önállók és segítő családtagok besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. önálló földműves a mezőgazdaságba, önálló asztalos az iparba, önálló kőműves az építőiparba, önálló kereskedő a kereskedelembe került stb.). 21* 323